A történelmi szenzációk éve volt 2009

A legérdekesebb és leginkább olvasott hírünkből kiderült, hogy sikerült felfedezni a világ leggazdagabb hajóroncsát: a brit hajót 1942 júniusában állítólag egy náci tengeralattjáró süllyesztette el. Az aranyból, platinából és gyémántokból álló szállítmány összértéke mai áron eléri a 2,6 milliárd fontot (800 milliárd forintot).

Szintén érdekesnek bizonyult, hogy titokzatos, körbe rendezett köveket, és egy masztodont ábrázoló faragványt találtak a régészek a Michigan-tó mélyén, ám a felfedezés szinte teljesen kimaradt az ismeretterjesztő lapokból. A korábbi kutatás a válaszok helyett inkább egyre több kérdést vetett fel a térség történetével kapcsolatban.

Mindenkit megragadott az is, amikor egy kétnapos fotózást követően felkerültek az ausztriai jégemberről, Ötziről készült speciális háromdimenziós képek az internetre. A gleccsermúmia szabad szemmel eddig nem ismert titkait fedte fel. Szintén érdekesnek bizonyult, hogy i.sz. 370 táján, Valentinianus császár utasítására, kikötőerődnek készült az a római létesítmény, amelynek maradványait már a nagyközönség is megismerheti Dunakeszin.

Továbbra is örök kérdés, hogy ki lehetett Jézus, az ember, és miben különbözik az Újszövetségben bemutatott alak a történeti valóságtól? Az évszázadok óta teológusok és történészek nemzedékeit megmozgató kérdést idén egy új dokumentumfilm, és egy magyarul tavasszal megjelent könyv próbálta megválaszolni.

Szintén felkeltette az érdeklődést, hogy a kórbonctan és a modern patológia történetét, előzményeit és módszereit mutatta be a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum legújabb ideiglenes kiállítása, ahol egy eredeti boncasztal mellett torzszülöttek, és emberi testrészek formaldehidben tartósított maradványait is megtekinthettük.

Olvasóink tömegeit fogta meg, hogy az emberi civilizációval egyszerre születhettek meg a legbrutálisabb kínzási hagyományok is. Egy idei könyvben a történészek az ókori világ legextrémebb kínzásait vették számba: a listából a félbevágás mellett a hamuba fullasztás módszerét is megismerhettük.

Nem engedtünk 48-ból sem: magángyűjtők és közgyűjtemények szerencsés egymásra találása vezetett az Ilyen tavasz csak egyszer volt életemben című kiállítás sorozat megrendezéséhez. Hermann Róbert hadtörténésszel és gyűjtővel az 1848-as forradalomra és szabadságharcra vonatkozó új kutatási eredményekről és a grafikák forrásértékéről beszélgettünk.

Végül, de nem utolsósorban a klasszikus szenzációk is érdekesnek bizonyultak: egy törpekecske 2300 éves múmiáját fedezték fel a szombathelyi Smidt Múzeum padlásán, és a felvilágosodás-kori Skóciában egy elit férfiklub kedvenc időtöltése a közös önkielégítés volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?