Ankara "megbékélésre" törekszik Svédországgal
2010. április 1. 13:42 MTI
Törökország lezárná konfliktusát Svédországgal, amelyet az váltott ki, hogy a stockholmi parlament népirtásnak minősítette örmények lemészárlását az oszmán birodalomban az első világháború idején.
Korábban
A Stockholmból egy időre visszahívott török nagykövet, Zergün Korutürk egy szerdai rádióinterjúban azt mondta, hogy visszatérését "a megbékélés kívánságaként" kell érteni. A nagykövet asszony kedden tért vissza a svéd fővárosba, miután március 11-én konzultációra hazarendelték Ankarába. A török lépés tiltakozás volt amiatt, hogy az örmények és más etnikai csoportok körében 1915-ben és az azt követő években végrehajtott tömeggyilkosságokat a svéd parlament népirtásként értékelte. Korábban a világ mintegy 20 parlamentje fogadott el hasonló tartalmú határozatot.
Ankara általában felháborodással reagál a szerinte "történelemhamisító" minősítésekre. A stockholmi szavazást követően néhány órán belül már le is mondták Recep Tayyip Erdogan kormányfő küszöbönálló svédországi látogatását. Korutürk most, három héttel később, azt mondta, hogy Törökország nagyon örül a svéd miniszterelnök és külügyminiszter reakciójának. Fredrik Reinfeldt kormányfő, csakúgy mint Carl Bildt külügyminiszter ugyanis elhatárolódtak a parlamenti határozattól. Leszögezték, hogy egy parlament nem definiálhat egy történelmi eseményt többségi döntéssel. Azonkívül - fűzték hozzá - a stockholmi határozat megzavarja a török-örmény közeledést.
Fredrik Reinfeldt üdvözölte, hogy a török nagykövet visszatért állomáshelyére, és állást foglalt a "jó kétoldalú kapcsolatok" folytatása mellett. A svéd kormány támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz, ami több tagállamban is, mindenekelőtt Németországban és Franciaországban vita tárgya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.