Egymillió oldalnyi katyni dokumentumot kaptak a lengyelek
2010. április 30. 08:53 MTI
Oroszország az 1940-es katinyi (Katyn) mészárlásról eddig már egymillió oldalnyi dokumentumot adott át Lengyelországnak, és már csak kevés, még titkos anyag maradt a katonai ügyészségen - mondta el a Russia Today nevű angol nyelvű orosz tévéadónak Anatolij Torkunov, az orosz-lengyel történészbizottság társelnöke, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének rektora.
Korábban
Torkunov szerint az átadott dokumentumok részletesen tartalmazzák például nem csak a felső parancsot teljesítő hóhérok, hanem még a kísérő katonák neveit is, és komoly problémát jelent, hogy utódaik, akiknek semmi közük a felmenők bűneihez, miként fogadnák e nevek közzétételét. A történész azt mondta, hogy ilyen típusú dokumentumokat a nemzetközi gyakorlatban egyáltalán nem szoktak átadni külföldi félnek, s hogy itt helyénvaló az ügy végleges lezárására irányuló orosz óhaj.
Torkunovot az Interfax hírügynökség idézte, emlékeztetve arra, hogy az Állami Archívum honlapjára felkerültek azok az iratok, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja levéltárából, az 1. számú dossziéból kerültek elő, s amelyek másolatait már akkor átadták a lengyel félnek. Az orosz jogvédők újra felszólították a moszkvai vezetést, hogy tegyék közzé a katyni vérengzéssel kapcsolatban lefolytatott büntetőeljárás több mint száz kötetnyi anyagát is, és rehabilitálják az áldozatokat. Az eljárást a katonai ügyészség folytatta le, majd lezárta az ügyet és titkosította anyagait.
Arszenyij Roginszkij, a Memorial jogvédő szervezet vezetője korábban az Interfax hírügynökségnek kijelentette: "A katonai ügyészség adós maradt a katyni mészárlás jogi értékelésével. Az eljárást fel kell újítani, hogy megállapítsák és közzétegyék minden bűnös nevét, és rehabilitálják az áldozatokat. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, csak erkölcsi értékelésről van szó, de ez nem elégséges".
A katyni mészárlást a legfelső szovjet pártvezetés döntése alapján, 1940-ben követték el, amikor Katinyban és másutt összesen mintegy 22 ezer lengyel foglyot gyilkoltak le. A történtek azért ezzel az elnevezéssel kerültek a történelembe, mert 1943-ban Katynban találták meg az első tömegsírokat. A Szovjetunió hosszú ideig a nácikat vádolta a gyilkosságokkal, s Moszkva csak Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke idején ismerte be a történteket, amelyek mindmáig komoly tehertételt jelentenek az orosz-lengyel kapcsolatokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap