Kulturális fővárosba látogat a szecesszió mestere

Gamus Árpád, a galéria vezetője elmondta: a június 6-ig látható tárlat a grafika mestereként is emlegetett cseh művész mintegy másfélszáz művével ismerteti meg az érdeklődőket.

Az Európa Kulturális Főváros (EKF) program által támogatott tárlat litográfiákat, könyvillusztrációkat, kiadványokat, s olyan, együtt most először látható fotókat is felvonultat, melyeket Alfons Mucha maga készített fotómodelljeiről. A műveket három cseh múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára és egy magángyűjtemény anyagából válogatták. Gamus Árpád megjegyezte: a tárlat nagy érdeklődésre tart számot, több hazai és külföldi csoport is jelezte, hogy szeretne ellátogatni a Pécsi Galériába.

Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885-1888 között Münchenben és a párizsi Julian Akadémián folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le.

A fiatal festő - aki műtermében fogadhatta a Tahitiról visszatérő Paul Gauguint - sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet, kötvényt, tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Az igazi hírnevet azonban 1895-ben, Sarah Bernhardt francia színésznő megbízásából Victorien Sardou Gismonda című drámájához készített plakátjai hozták meg számára.

Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak, s más cégek vették igénybe szolgálatait termékeik népszerűsítéséhez. Párizsi kiadókkal is szerződést kötött könyvillusztrációkra. Az 1900. évi világkiállításon ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, amely elnyerte a világkiállítás ezüstérmét. Muchát a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki.

A festő húsz évet szentelt Szláv eposz című sorozatának megalkotására, s a 20 festményt 1928-ban a cseh népnek ajándékozta. Mucha 1939-ben Prágában az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Szabadlábra helyezése után, 1939 júliusában halt meg tüdőgyulladásban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Bunkerország apafigurája, akit minden bűne ellenére mélyen gyászolt népe
• Minden várakozást felülmúlt a Skála kezdeti sikere
• Gumibottal nyomták el a gyertyák lángját Pozsonyban
• Még rendőrök sem tudták megfékezni a tömeget a Corvin Áruház első megnyitóján
• Elrendelői sem tartották be a magyarországi szesztilalmat
• Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
• A kommunizmus áldozataira emlékezünk ma
• Lenin szobra előtt sorolta el Sztálin bűneit a szovjet főtitkár
• Eltitkolta Lenin utódja a forradalmár politikai végrendeletét