Történelem bélyegeken

A szerző elmondása szerint a Nikodém Gabriellával, a Bélyegmúzeum igazgatójával együtt jegyzett 244 oldalas, a Kossuth Kiadó által közreadott mű egyebek között számba veszi a bélyegek funkcióit, a levélküldésen kívül ugyanis külön erre a célra szánt bélyegekkel adták fel a korabeli időkben a táviratokat és a csomagokat is. "Utóbbi küldemények forgalma 1945-ben, a második világháború végén jelentősen megnőtt, hiszen sokan ezekben adták fel budapesti hozzátartozóiknak az élelmet, így sok csomagbélyeg maradt fenn ebből az időből" - mutatott rá.

A könyvben megjelenő hírlapbélyegek külön típust képeztek, amelyeket a házhoz szállított lapokat átkötő szalagokra, az úgynevezett címszalagokra ragasztottak. "Ezekből azért van kevés, mert kézbesítés után a címszalagokat a címzettek kidobták" - magyarázta Szabó Jenő. Megemlítette azt is, hogy a bélyegeken keresztül az első és második világháború frontmozgásai napról napra nyomon követhetők, hiszen a katonák mindig az éppen általuk elért település postájáról küldték haza leveleiket. Mi több, múzeumukban találhatók különleges alakú, így háromszög és rombusz formájú bélyegek is, amelyeket az 1950-es évektől kezdtek gyártani.

A muzeológus tapasztalata szerint a bélyegtervezők pályafutásán is le lehet mérni egy-egy korszak "termését". Példaként hozta fel Légrádi Sándort, aki 1932-ben egy Szent Erzsébet-sorozattal kezdett, 1938-ban még Szent István, 1970-ben pedig már I. István felirattal alkotott bélyeget. Ugyanígy megfigyelhető a történelmi rendszer változása azon, hogy 1945 előtt Horthy Miklós kormányzóról, míg 1945 után Sztálinról, a szovjet kommunista párt főtitkáráról, valamint a sztálingrádi csatáról készített bélyegeket.

Szabó Jenő kitért arra, hogy a magyar futballválogatott londoni 6:3-as győzelméről úgynevezett felülnyomás készült, ami azt jelenti, hogy a már 1953 augusztusában elkészült Népstadion-sorozatot novemberben a Magyar Posta felülbélyegezte egy "6:3" felirattal, és úgy hozták forgalomba. Ezek ma jóval többet érnek, mint felülbélyegezetlen társaik, mert belőlük jóval kevesebb lelhető fel.

A szakértő ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az 1954-es svájci futball világbajnokság alkalmából már elkészültek a magyar győzelmet ünneplő bélyegek. A döntőben a németektől elszenvedett vereség miatt azonban ezeket nem adták ki, sőt a hatalom úgy tett, mintha nem is akart volna kinyomtatni semmiféle bélyeget. Ennek ellenére néhány darab felbukkant Nyugat-Európában, ahol különleges kuriozitása lett már csak azért is, mert fogazattal utólag, Magyarországon kívül látták el az ominózus kiadványokat.

A kötetben arról a jelenségről is írnak, hogy 1948 és 1956 között nem lehetett nyugati témájú bélyegeket megjelentetni, ugyanakkor a kádári konszolidáció jeleként az 1958-as brüsszeli világkiállításról már készítettek bélyegeket.

A különlegességek között Szabó Jenő megemlítette, hogy az államforma-változások ugyancsak tetten érhetők a bélyegeken, volt, hogy többször is felülnyomták azokat. Az is megesett, hogy a Magyar Tanácsköztársaság feliratot - amely már eleve eltakarta a Magyar Népköztársaság jelzést - 1920-ban fekete búzakalásszal nyomtak felül.

A kötet alapanyagát a Bélyegmúzeum több mint ötezerféle darabja képezte, közöttük találhatók olyan különlegességek is, amelyeken rosszul tüntették fel a névértéket, és olyanok is, amelyeket nem nyomtak felül, mert az illető postán nem tudták, hogy azt el kell végezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona