Múzeum nyílt Schindler krakkói gyárában
2010. június 13. 19:03 MTI
Mostantól múzeumként várja a látogatókat a Lengyelország náci megszállása alatt zsidókat mentő Oskar Schindler egykori zománcedénygyára Krakkóban.
Korábban
"A krakkói történeti múzeum egyik fiókintézményét avatjuk fel Oscar Schindler hajdani Emalia üzemében" - mondta Marta Smietana, a múzeum illetékese a francia hírügynökségnek. Pénteken nyílt meg itt a nagyközönség előtt az a multimédiás kiállítás, amely bemutatja, milyen volt a mindennapi élet Krakkóban a II. világháború alatt, 1939 és 1945 között - tette hozzá.
Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudétanémet családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni a háborúból, és mindent elkövetett, hogy megmentse azokat a zsidókat, akik krakkói zománcedénygyárában dolgoztak. Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő.
A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni, egyre több zsidót "kért ki" és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.
A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.
Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül, és a feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik "Schindler-zsidótól", Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent Schindler bárkája című könyvet. A könyvből született Spielberg Schindler listája című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták.
Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.