Őskohóktól az autógyártásig
2010. július 2. 13:51
A hazai vas- és acélöntészet történetét bemutató résszel bővült a budapesti Öntödei Múzeum állandó kiállítása; az Árpád-kori őskohótól a modern autóalkatrészekig számos ipartörténeti érdekességet felvonultató tárlat csütörtök óta látogatható.
Korábban
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) filiáléjaként működő Öntödei Múzeum új állandó kiállításának csütörtöki megnyitóján Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, az MMKM főigazgatója emlékeztetett: a Bem József utcai kiállítóhely megújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. Az utóbbi fél évtizedben renoválták "a főváros legszebb ipari műemléképületét" és több lépésben az állandó tárlatot is korszerűsítették. Mint a főigazgató hozzátette, a múzeum fejlesztését a jövőben is folytatják.
Az Öntödei Múzeum igazgatója, az új állandó kiállítást rendező Lengyelné Kiss Katalin elmondása szerint a bemutatott anyag a kezdetektől egészen máig végigkíséri a magyar vas- és acélöntészet történetét. A kronologikus rendbe állított ipari emlékek sora egy eredeti Árpád-kori bucakemencével kezdődik, majd a vasöntészet korai újkori emlékein át gazdag anyaggal idézi fel a 19. századi ipari forradalom korszakát.
A kiállított őskukta, lábas vaslábos, sparherd, valamint számos főző- és sütőalkalmatosság a vasöntészet konyhára gyakorolt hatásáról tanúskodik, de a mindennapi élet szinte minden területébe bepillantást nyerhet a látogató a felvonultatott vaseszközök segítségével. A legfrissebb darabok a közlekedés területéről érkeztek, a Westcast-öntöde gömbgrafitos öntöttvas kipufogócsonkja például 2009-ben hagyta el a gyárat. A fiatal látogatók az interaktív sarokban egy egyszerű, cső alakú vasöntvény formázását, a magkészítés menetét próbálhatják ki.
Közép-Európa egyetlen műemlékként megőrzött öntödéjének alapítója a svájci születésű Ganz Ábrahám öntőmester volt, aki 1858-1862 között építette fel a múzeumnak otthont adó üzemcsarnokot. Munkásságát Mechwart András folytatta, az ő vezetésével épült ki a világhírnévre szert tevő GANZ márkanévvel jelzett ipari birodalom. A Bem József utcai öntöde 1964-ig működött, leállítása után ipari műemlékké nyilvánították és itt rendezték be az Öntödei Múzeumot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap