Olimpiát rendeztek volna a megosztott Berlinben
2010. szeptember 1. 10:40
Willy Brandt az 1968-as nyári olimpiai játékokat a megosztott Berlinben szerette volna megrendezni, de azt rajta kívül szinte mindenki ellenezte - jelentette ki egy interjúban egy sporttörténész.
Korábban
A Kelet-és Nyugat-Berlinre osztott főváros ötkarikás tervének ötlete magának a német kancellárnak (akkoriban Berlin polgármesterének) a fejéből pattant ki, de azt a szövetséges hatalmakkal együtt az NSZK sem támogatta – mondta el a Deutsche Welle német lapnak Christopher Young, a Cambridge oktatója. "A nyugat-német olimpiai bizottság elnöke, Willi Daume és Willy Brandt közös elképzelése akkoriban őrültségnek tűnt. A nyári olimpiai játékokat mindkét városrészben szerették volna megtartani, de az álmuk szertefoszlott, ugyanis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió sem támogatta a tervet" – tette hozzá.
A hamar parkolópályára került ötlet végül az 1972-es sikeres müncheni pályázatnak ágyazott meg. „München volt a második jelölt, ahol Brandt pártbeli barátja, Hans-Jochen Vogel volt a polgármester. Daume eleinte ellenezte az ötletet, majd rábólintott a kancellár javaslatára. Vogel felvillanyozódott az elképzeléstől, mivel városfejlesztési lehetőségeket látott a projektben, s úgy gondolta, hogy ez karrierjében is előrelépést jelentene. Három hónap múlva minden sínen volt” – magyarázta Young.
Az 1972-es müncheni olimpia című könyv szerzője elmondta, hogy a sikeres kandidálás érdekében a német szervezők még az Afrikának szánt fejlesztési támogatások összegét is megemelték. "Akkoriban a kelet-nyugati szembenálláshoz hasonlóan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megosztott volt. Harcba kellett szállni a harmadik világ szavazataiért, s mivel a dél-amerikaiak Madridot támogatták, nyilvánvalóvá vált, hogy a németek Afrikára fognak koncentrálni. Nem hivatalos diplomaták érkeztek elsőként, mint például Alfred Ries, a Werder Bremen elnöke, akit a támogatásukról biztosítottak Afrikában. Német edzők jöttek a fejlődő országokba, az afrikai sportra szánt fejlesztési pénzek pedig megháromszorozódtak" – így Young.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap