Randevú a régészettel a Kutatók Éjszakáján

2010. szeptember 23. 12:22

Honnan tudja a régész, hogy hol kell ledöfnie az ásót? Hogyan készítették és használták a szakócát? Hány kilogrammot nyomott a valaha talált legnagyobb Kárpát-medencei bronzkincs? Mennyire volt nehéz ékszert hamisítani a népvándorlás korában? Csupán néhány kérdés, amelyekre választ kaphatnak az érdeklődők, ha szeptember 24-én ellátogatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetébe.

Korábban

Dr. Bödőcs András a régészet egyik legféltettebb kulisszatitkába avatja be a laikusokat: honnan, miből tudja a régész, hogy hol érdemes elkezdenie az ásatást? Létezik az a bizonyos kincsjelölő "X"? A legegyszerűbb felderítési módszerektől a legmodernebb számítógépes fogásokig számos példát mutat be a kutató.

Dr. Mester Zsolt az őskőkor pattintott kőeszközeinek segítségével kelti életre a legrégebbi régészeti korszak embereit. Az eleink által használt eszközök 2,5 millió évnyi biológiai és kulturális fejlődést jelenítenek meg - hatalmas időutazás vár a látogatókra az aprócska tárgyakon keresztül.

Dr. Szabó Gábor háromezer éves bronz- és aranykincsekkel várja a nagyérdeműt. A Kárpát-medencében előkerült fantasztikus bronzkori együttesek a gazdagság és hatalom mellett a pusztító háborúkról és a mindennapokat átszövő babonákról mesélnek.

Horváth Eszter a régészeti kutatások egy speciális, a természettudományokkal összefonódott területét mutatja be: az aranyból készült ékszerek nem csak szemet gyönyörködtetőek, de rengeteg információt elárulnak készítőikről, ha mikroszkóp alá helyezzük őket. Számtalan leleményes megoldás, apáról fiúra szálló tradíció és egy kis csalás - ennyivel akár egy császár igényei is kielégíthetőek.

A programokra a Kutatók Éjszakája hivatalos honlapján lehet regisztrálni. A régészet megszállottjai számára érdemes, hiszen betekintést nyerhetnek a valódi archaeologia misztikus világába.