Kiállítás az Anjou-kori Visegrád mindennapjairól
2010. szeptember 28. 09:17
Károly Róbert koronázásának 700. évfordulója előtt tisztelgő új időszaki kiállítás nyílt a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. A tárlaton a településre vonatkozó legújabb kutatási eredményeket vehetik szemügyre a látogatók.
Korábban
A 14. század első évtizedeinek viharai a település történetében is megmutatkoztak. A város kezdetben Vencel király birtokában volt, akitől Csák Máté szerezte meg, majd I. Károly csapatai ostromban foglalták el. Az uralkodó 1323-ban költözött ide, választásában többek között szerepet játszott a IV. Béla király által alapított alsó- és a fellegvár jól védhetősége.
Mivel az uralkodó Visegrádon alakította ki rezidenciáját, komoly építkezésekre került sor. Megerősítették az ún. Salamon-tornyot, majd felhúzták a királyi ház falait. A királyi udvar idetelepülésével Visegrád jelentősége is megnőtt, 1335-ban helyt adott a Közép-Európa sorsát meghatározó királytalálkozóra. A város fontos szerepet töltött be az Anjou-kori államigazgatásban, itt őrizték a koronázási ékszereket. I. Lajos király is szívesen tartózkodott Visegrádon, a palota kiépítése az ő nevéhez köthető.
Sajnos a török időkben a középkori részek az elenyésztek, a beépítettség miatt a régészek komoly nehézségekbe ütköztek. Az utóbbi évtizedek szisztematikus kutatásainak köszönhetően sikerült árnyaltabb képet alkotni a település 14. századi topográfiájáról. A kutatók összegyűjtötték az írott forrásokat, az oklevelekben található adatokat összevetették az ásatások során nyert információkkal. Ezek alapján elmondható, hogy a település gazdag volt, a különböző rétegekben talált leletek széleskörű anyagi kultúrára utalnak.
Kályhacsempék, különböző használati eszközök árulkodnak a mindennapi életről, sőt az egyik szelvényből egy próbaveret is előkerült, amely a pénzverés ékes bizonyítéka. A kiállításon látható annak a harangöntő formának a maradványai, amellyel egykor Konrád mester dolgozott. Munkáját I. Lajos király is elismerte oklevelében, a számítások szerint a harang igen impozáns lehetett.
A kiállítás rendezői nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra. A számítógépes rekonstrukciók segítségével magunk elé képzelhetjük a visegrádi és a diósgyőri vár 14. századi kinézetét, bejárhatjuk az Erzsébet királyné által alapított klarissza kolostort és megtekinthetjük a budai vár ódon falait is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap