Kétszáz éves a berlini Humboldt Egyetem
2010. október 19. 08:43 MTI
Kerek évfordulót ünnepelt a napokban a német főváros legpatinásabb egyeteme, a Humboldt: éppen 200 évvel ezelőtt, 1810 októberében alapította Wilhelm von Humboldt.
Korábban
Az idősebbik Humboldt-fivér (öccse, Alexander világhírű utazó és természettudós volt) nehéz időszakban vállalkozott a különleges feladatra. A napóleoni hadaktól elszenvedett katonai vereségek nyomán Poroszország válságba került, a francia megszállás alá került egyetemek (Halle, Göttingen) elvesztek a német ifjúság számára.
Ráadásul sok hazai ellenzője is volt a berlini egyetem ötletének. A város - akkor még valóságos porfészek, a mai Mitte kerület negyedének megfelelő kiterjedéssel - túlságosan széttagolt, nem elég központosított. Emellett kevés berlini fiatalban van igazi tudásszomj, a nagy többség hivatalnoki állásra ácsingózik, és ódzkodik a tudománytól - huhogták Humboldt ellenlábasai.
Ő azonban kitartott elképzelése mellett, és erőfeszítését siker koronázta. Olyan intézményt akart és tudott létrehozni, amelyben megvalósult oktatás és kutatás egysége, a hallgatók pedig általános humanista képzésben részesültek. Ezzel a berlini mintegy előfutára lett valamennyi modern egyetemnek. A humboldti minta nyomán a következő másfél évszázadban számos hasonló szellemű felsőoktatási intézmény jött létre a világon.
Az Alma Mater Berolinensis (eleinte ez volt az egyetem neve) rövid időn belül a tudásszomj, a tehetség és a művészetek városává tette Berlint. Ebben nagy szerepe volt a helyi polgárságnak, amely nagylelkűen áldozott a gazdaság fellendítése mellett a kultúra és a tudományok támogatására.
Az egyetem falai között a német szellem óriásai oktattak és tanultak az elmúlt 200 év során. Köztük volt Heinrich Heine, a nagy romantikus költő, aki még Bonnban kezdte ugyan tanulmányait, ám 1821-ben átköltözött a Spree partjára, ahol Savigny és Hegel előadásain hallgatott jogot. (Az alma mater neve 1828-tól kezdve - az éppen uralkodó porosz király neve nyomán - Friedrich Wilhelms Universität lett.)
Az Unter den Linden sugárúti épületben töltötte diákéveit 1833-tól kezdve Otto von Bismarck, a későbbi "vaskancellár", akiről feljegyezték, hogy meglehetősen ritka vendég volt az előadásokon. Jogi vizsgáihoz a szükséges tudást házi korrepetitortól szerezte meg. Szintén Bonnból vándorolt át a berlini egyetemre Karl Marx, aki duhaj életmódja (éjszakai kimaradások, kocsmázások, csendháborítás, engedély nélküli fegyverviselés) miatt kényszerült intézményt váltani. A protestáns szigoráról és céltudatos neveléséről híres berlini egyetemen aztán megszelídült, kapcsolatba került az ifjú hegeliánusokkal, és intenzíven kezdett foglalkozni a filozófiával.
Berlinben hallgatott fizikát Max Planck, akinek nevét ma egy sor német kutatóintézet őrzi. Az ő feljegyzéseiből tudható, hogy egyik professzora, a nagy Helmholtz (az energiamegmaradás törvényének felfedezője) pocsék előadó volt. Mint Planck írja, "nyilvánvalóan soha nem készült fel rendesen az előadásaira. Akadozva beszélt, a szükséges számokat kis jegyzetfüzetből kereste ki. A táblánál rendre elszámolta magát, s mindnyájunknak az volt az érzése, hogy előadás közben ő maga legalább annyira unatkozott, mint mi hallgatók".
Planck később egyike lett a berlini egyetem 28 Nobel-díjasának - olyan egykori diákok vagy oktatók társaságában, mint Gustav Hertz, Otto Hahn, Max von Laue, Robert Koch, Paul Ehrlich, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg vagy Albert Einstein.
A Berlin szívében fekvő egyetem 1949-ig viselte III. Frigyes Vilmos porosz király nevét, akkor - a frissen megalakult Német Demokratikus Köztársaság kormányának határozata alapján - fölvette alapítójának családnevét. A két Humboldt fivér emlékét az épület főbejárata mellett álló szobraik őrzik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.