Kiállítás az írás korai történetéről

Az egyik kiállított tárgy, a mezopotámiai szakmák listáját tartalmazó sumér felirat „az egyik legkorábbi olyan írásos emlék, amelyet ismerünk” – mondta el az intézet igazgatója, Gil J. Stein. A chicagói egyetemmel közösen szervezett kiállítás huszonhat év óta az első, amelyet teljes egészében az összehasonlító nyelvészetnek szenteltek a tengerentúlon.

A gyűjtemény szakít azzal a régi felfogással, hogy az írás keletről nyugati irányba terjedt volna, s ezzel szemben azt állítja, hogy a sumér ékírás és az egyiptomi hieroglifák egymástól függetlenül fejlődtek ki. A két másik nagy civilizáció közül a kínai először i.e. 1200 körül, a maja pedig i.sz. 500 táján találkozott először az írás tudományával. „Ez volt az első igazi információs forradalom” – vallja Stein.

A Keleti Intézet két évig dolgozott a kiállítás anyagán. A saját gyűjteményen túl többek között a berlini Vorderasiatisches Museumtól kölcsön kapott műtárgyakat, köztük egy sumér ékírásos agyagtáblát is közszemlére tettek, utóbbi először látható az Egyesült Államokban. Az intézetet 1919-ben alapították, a pénzügyi hátteret pedig ifj. John D. Rockefeller biztosította. A jelenleg hét helyen is ásatásokat is folytató intézet egyiptomi, izraeli, szír, török és iraki műkincsekkel is büszkélkedhet; az intézmény birtokában levő, egyik legnagyobb becsben tartott régészeti emlék az asszír fővárosból származó, negyven tonnás szárnyasbika.

A március 6-ig látható kiállítás jórészt a sumér civilizációra fókuszál. Az 1950-es évekig úgy hitték, hogy a mai Irak területén elhelyezkedő, i.e. 3500-1800 között fennálló birodalom volt az, amely befolyásolta az egyiptomi írást, de Günther Dryer német régész a dél-egyiptomi Abydos-ban levő síremléken talált írásos emlékekkel ennek ellenkezőjét bizonyította be. A radiokarbonos vizsgálatok rámutattak, hogy ezek egyidősek voltak a sumér írás kialakulásával.

A kiállítás arra is választ kíván adni, pontosan hogyan alakult ki az írás hagyománya: ezek szerint i.e. 3400 körül kezdték el „levelezőlapokként” használni az agyagtáblákat, amelyeken pecsétgolyók voltak; ezeket a címzett kinyitotta, majd megbizonyosodhatott róla, hogy az ennek kíséretében küldött termékek száma megegyezik az „agyagzsetonokkal”. Ezek a zsetonok információkat hordoztak, ugyanúgy, ahogyan az írás is. Az írás narratíva hordozó funkciója azonban csak hétszáz évvel később, a Gilgames-eposznál jelent meg, amely szintén látható a gyűjteményben.

Ugyan az egyiptomi írás sokkal ismertebb a sumérnál, mégis, az utóbbi számít az egyik legjobb állapotban megőrzött írásnak, mivel a papirusz az évszázadok során az idők martalékává vált, az agyagtáblák viszont maradandónak bizonyultak. A kiállításon látható egy i.e. 1800-as tábla is, amely a sémi nyelveket reprezentáló első abc lehetett – ezt a Sínai-félszigeten találták meg, amelyből a kutatók arra következtettek, hogy az abc megszületését az egyiptomi hieroglifák inspirálták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták