Brit intelmek a történelemtanítás megújítására
2010. november 11. 12:03
A jelenlegi, gazdasági és politikai értelemben vett bonyolult világban sokkal nagyobb szükségünk van a történelem átfogó szemléletére, mint valaha - írja nemrég közzétett dolgozatában Simon Schama történész, a brit kormány oktatásügyi tanácsadója.
Korábban
A történész azonban kijelentette: a történelem nem lehet minden bajunkra gyógyír, többek között erre utal az eredeti görög kifejezés is: a historia, mint vizsgálódás, identitásunk vizsgálata. „Azokra az általunk feltett kérdésekre, miszerint mennyire vagyunk európaiak, mennyire amerikanizáltak a szokásaink és stratégiáink, a történelem ismerete nélkül nem tudunk válaszolni” – vallja Schama.
„A történelemre a legnagyobb szüksége gyermekeinknek van. Ha nem nyerjük meg őket a történelem szeretetére, akkor képzeletük az örök Most béklyójában fog maradni: a lebegő állandóságban, ami azonnal elment, mire megérkezett. Ahogyan Cicero fogalmazott, örök gyermekek maradnak” – vallja a történész.
A történész szerint a kulcs a történetmesélés kezében van, el kell mesélni egy 12 évesekből álló osztálynak, hogy miként alakult a 17. századi angol polgárháború, hogyan veszítette el az ország előbb Amerikát, majd hogyan szerezte meg Indiát, hogyan gazdagodott meg a rabszolgák munkaerejéből, s hogyan járt élen a rabszolga-kereskedelem eltörlésében. „A tanulók, akiknek nagyszülei Mumbaiban vagy Kingstonban születtek, meg fogják érteni, hogy mit jelent ma britnek lenni” – így Schama.
A történész figyelmeztetett: I. Károly kivégzését, vagy éppen Nagy-Britannia India-politikáját a tanárok egy kézlegyintéssel elintézik, de legalább ekkora hallgatás övezi az ország középkori történetét, az állam és egyház kapcsolatát – egy olyan témát, amely ma is aktuálpolitikai relevanciával bír. Schama szerint az a pedagógia, amely a történetet nem összetettségében, korszakokon átívelő narratívában vizsgálja, félreérti a gyermekek befogadáskészségének pszichológiáját. „Meg kell nézni, mit olvasnak ma a gyerekek – Harry Potter, Gyűrűk ura –, s újra fel kell fedezni a történetmesélés művészetét és tudományát” – ad útmutatás a történész.
A szerző számba veszi a lehetséges problémákat is, a kétezres évek mini-boomját, az akkor születettek tömeges iskolába iratkozását, valamint a történelem összetettségének kérdését, amely ugyanúgy foglalkozik Nagy-Britanniával, mint az európai történelemmel és a nem nyugati civilizációkkal. „A jelen és a múlt közötti kapcsolódási pontokat az általános iskolában ott kell keresni, amellyel a fiatalok a legközelebbi kapcsolatban állnak: a családdal, a várossal, illetve a megyével. A gyermekeknek meg kell tanítani, hogy egy sokkal nagyobb és szélesebb világban élnek, mint amit el tudnak képzelni, s az se nem idegen a tradícióktól, se nem irreleváns a jelen megértéséhez” – vallja Schama.
A történész szerint a történelemtanításban nagy szerep hárul az akadémikusokra, akiknek új könyvei alkalmazkodnak a digitális kor kihívásaihoz: integrálják a forrásokat, de nem túlozzák el azok mértékét, s amelyek a diákok laptopjain, vagy okostelefonjain is alkalmazhatók. Fontos szerepet töltenek be a szülők is, akik gyermekeik első történetmesélőinek számítanak – írja Schama.
A szerző hat olyan témát ajánl a történelemtanárok figyelmébe, amelyek tanítása kiemelt fontossággal bír. Az első a vallási és világi hatalom összecsapását megszemélyesítő Thomas Becket meggyilkolása; a második a társadalmat alapjaiban megváltoztató fekete halál és a parasztlázadás közötti kapcsolat vizsgálata; a harmadik I. Károly lefejezése, illetve az országhatárokon átívelő, családokat megosztó, egy kvázi-diktátort trónra ültető vallásháború problematikája; a negyedik az indiai gyarmatbirodalom kérdésköre, az ötödik az ír háborúk; a hatodik pedig a brit haditengerészet védelmébe vett drogkereskedelem, az ópiumháborúk története.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 19:05
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 18:05
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 16:05
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap