Agyagedényekkel a törzsi szembenállás ellen
2010. november 19. 12:50
A békét hirdették agyagedényeikkel azok a kézműves asszonyok, akiket Észak-Amerikai forrongó délnyugati területein raboltak el hét évszázaddal ezelőtt az egymást halomra gyilkoló bennszülött törzsek.
Korábban
Ezt a felfedezést két tanulmány is alátámasztotta, amely a nőknek a 12-13. századi közösségekben betöltött szerepét vizsgálta. A két, egymástól független kutatás kimutatta, hogy a nők egyszerre voltak háborús áldozatok, s a béke elszánt apostolai.
Az egyik kutatás a régóta vitatott salado kézművesség hatásait vizsgálta, amelynek eredete a Salt-folyó mentén élő békés farmerek idejére vezethető vissza. A bőség és az együttműködés motívumaival jellemzett kézművesség egyes elemei nemcsak az átlagemberek sírhelyeiből kerültek elő, hanem az elit temetkezési szokásait is jellemezte – derült ki a Missouri Egyetem kutatásaiból.
A másik, a Washingtoni Állami Egyetem által végzett vizsgálat szinte ugyanerre az eredményre jutott. Az új-mexikói, coloradói és arizonai sírhelyek azt mutatják, hogy a délnyugati kultúrák egymás ellen hadakoztak, majd elrabolták a legyőzött ellenség asszonyait. A régészeknek ugyanis feltűnt, hogy a Mesa Verdénél kiásott sírokban jóval kevesebb, a Chaco-kanyonnál pedig a véltnél sokkal több nő földi maradványát rejti a föld – akiket ráadásul megverhettek, mielőtt sebtében elföldeltek volna.
A kutatók ezekből arra következtettek, hogy a Chaco-kanyon törzsei rendre rajtaütöttek a Mesa Verdénél tábort vert csoportokon, majd elhurcolták asszonyaikat. A nemi aránytalanságra csak ráerősített a fiatal harcosok magas halandósága, ez pedig megmagyarázza a salado kézművesség gyakori előfordulását.
A régészeket már régóta foglalkoztatja a „salado-probléma”, egészen azóta, hogy a széles körben elterjedt, gyönyörűen díszített agyagedényeket először kiásták az 1930-as években. A kutatók sokáig úgy hitték, hogy az ősi Délnyugaton a nők voltak a fazekasok; ebben a hittükben az is megerősítette őket, hogy a bennszülöttek között a hopi, navahó és az apacs indiánok által alkotott közösségek matrimoniális társadalmak voltak.
Todd VanPool, a Missouri Egyetem oktatója szerint a salado kézművesség elterjedése a nők által magukévá tett eszmék és vallási tanok expanziójával járt együtt, amelyeket az agyagedényeken előforduló motívumok – a bőség, az együttműködés és a mezőgazdálkodás – is alátámasztanak. A kutató ezért úgy gondolja, ez az expanzió a háborús hadviselés közel két évszázados történetére lehetett válasz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap