Megújul a sümegi Püspöki Palota
2011. január 13. 16:13 MTI
Megújul a sümegi Püspöki Palota; a barokk kastély teljes homlokzatát 317 millió forintos beruházással újítják fel.
Korábban
Az önkormányzat még 2009-ben nyert 80 százalékos támogatást a norvég állam által uniós országok részére kiírt pályázaton a műemlék épület homlokzati felújítására, restaurálására. A 400 éves műemlék épület átadása májusra várható - jelentette be Rátosi Ferenc, Sümeg független polgármestere. A polgármester elmondta, a város a felújítás teljes költségét a pályázati előírás szerint előfinanszírozással fedezetkezelői számlán letétbe helyezte, a szükséges forrásokat banki hitelből sikerült biztosítani.
A projekt célja az európai örökség megőrzése, a történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történő felújítása volt. A sümegi püspöki palotának új funkciót is adnak: eddig részben múzeumként működött, kiállításokra használták, a felújítást követően kulturális események helyszínévé is teszik. Rátosi Ferenc közölte, hogy terveik szerint a palota mögé ötszáz fős nyári színházat építenek és a barokk épület belső tereit is felújítják majd. A mostani projekt csak a külső homlokzat megújítását teszi lehetővé. A kastély teljes hasznosításának érdekében már nyolc éve végeztek rekonstrukciót az épületen, akkor a teljes tetőszerkezetet kicserélték 100 millió forintos költséggel.
A sümegi Püspöki Palota az önkormányzat tervei szerint nyárra újjáéled, a pályázat tizenöt fő állandó foglalkoztatását is előírja. A barokk palota Sümegen a Vár-hegy lábának lejtőjén, a volt ferences kolostorral szemben áll. A közepes nagyságú műemlék kastélyt építésétől napjainkig püspöki palotának nevezték. Padányi Bíró Márton, a Sümegen székelő veszprémi püspök építtette 1748-ban, a régi püspöki lakóház átalakításával.
A palota szobáinak többségét egykor szép és finom ívű indák, bimbók és virágos mintájú füzérek stukkói díszítették, melyek nagyobb része mára elpusztult. Az egyes helyiségek falburkolatai és ajtói a 18. századból, a klasszicista cserépkályhák a 19. századból valók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap