Kristályok segítették a vikingeket a tengeren
2011. február 3. 14:09
"Napkő" kristályok segíthették a viking hajósokat hosszú utazásaik során, hogy a napot a ködös, felhős időben is könnyedén megtalálják - állítja Horváth Gábor egy frissen megjelent tanulmányában.
Korábban
Egy viking legenda szerint izzó követ kellett a nap felé tartani, s az égitest még a legsűrűbb köd ellenére is megmutatta magát. Ez elsőre varázslatnak tűnik, a tudósok azonban miután megmérték a fény tulajdonságait, kijelentették: a polarizált fény – amely ugyanúgy viselkedik, mint a mitikus kristály – segíthette a hajósokat az Atlanti-óceán átszelésében. A tanulmány a Philosophical Transactions of the Royal Society B című periodikumban olvasható.
A Skandináviából érkező, Észak-Európát, a brit szigeteket és az Atlanti-óceán északi felét 750 és 1050 között pusztító és meghódító harcosok jól képzett tengerészek voltak, könnyedén teljesítették a Norvégia, Izland és Grönland közötti több ezer kilométeres távokat. A nyári hajózási szezon alatti folyamatos napfény megakadályozta őket abban, hogy a csillagokat használják, ráadásul akkor még a mágneses iránytűt sem fedezték fel Európában.
A Sigurd nevű harcosról szóló izlandi saga, egy bizonyos sólarsteinn-nek (napkő) nevezett tengerészeti eszköz jelenlétére utal, amelyet a hódító utak során használtak. Ebben Olaf király a nap elhelyezkedéséről konzultál Sigurddal, s hogy megadja a választ a kérdésre, „Olaf megragadta a követ, felnézett az égre és meglátta honnan jön a fény, hol van a láthatatlan Nap”. 1967-ben egy dán régész, Thorkild Ramskou úgy gondolta, hogy ez a kő egy polarizált kristály lehetett, például az ún. izlandi kristály, a kalcit egyik átlátszó formája, amely nagyon gyakori Skandináviában.
Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének habilitált docense, az MTA doktora és Susanne Åkesson, a Lundi Egyetem ökológusa 2005 óta foglalkoznak a kérdéssel. Az egyik kísérletben, Finnország északi részén 180 fokos halszemoptikával készítettek fotókat részben felhős időben, vagy alkonyatban, s megkérték a tesztalanyokat, hogy állapítsák meg a nap helyét. A 99 százalékos hibahatár arra a következtetésre juttatta a kutatókat, hogy a vikingek nem hagyatkozhattak pusztán szemeikre az égitest tájolásakor.
2005-ben különböző időjárási viszonyok között az ég polarizációs mintájának megvizsgálásával a napkövek hatékonyságát is felmérték a svéd jégtörő, az Oden fedélzetén. A kutatók valósággal megdöbbentek, amikor a szemük elé tárult a kép: a ködös, vagy felhős időben a polarizációs fény mintája hasonló a tiszta égboltéhoz. A polarizáció nem annyira erős, de éppen elég ahhoz, hogy megfelelő információval lássa el a vikingeket – állapította meg Åkesson.
Sean McGrail oxfordi kutató szerint mindez nem azt jelenti, hogy a vikingek valóban használtak volna ilyen köveket, mivel az emberek korábban is hajóztak. Az írásos források azt mutatják, hogy a vikingek és a kora középkori hajósok a napkövek mellett a partok elhelyezkedését, a madarak vándorlását, a bálnák vonulását és a szigetek felett levő felhőket használták iránytűként. „Ha találnánk egy hajóroncsot, rajta egy napkővel, megnyugodnék” – mondta el McGrail.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap