Egyház és politika a közép-európai térségben

Jakab Attila történész - a Magyar Külügyi Intézet által rendezett eseményen - annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy adott társadalomban egyazon időben csak egyféle erkölcsi rendet lehet megvalósítani.

A történész szavai szerint a rendszerváltáskor Magyarországon elkezdődött egy nyugati típusú demokrácia kiépítése. "Az egyházi elit (...) nem volt része ennek a tárgyalásos hatalmi újraelosztásnak. Miután megtörtént a rendszer konszolidációja (...) az egyháznak volt egy nagyon markáns modellje, a Kádár-rendszerben szocializálódott egyházi vezetés számára. (...) az egyház és az állam összefonódása többnyire politikai ellenőrzést jelentett az egyházak fölött, és ennek elsődleges célja a társadalom hatékonyabb és kiszámíthatóbb ellenőrzése volt".

Hamberger Judit történész, politológus rámutatott: a csehek mintegy 70 százaléka vallástalan, a szlovákok pedig ugyanilyen mértékben vallásosak. Mint mondta, "a szlovák nemzeti identitás ügyét mindig a papok vitték", erre vezethető vissza, hogy a szlovákoknál sokkal eredményesebb volt az egyház kárpótlása, mint Csehországban; utóbbi államban mintegy 300 milliárd korona értékű egyházi vagyonról nem született döntés.

Lagzi Gábor történész előadásában azt mondta: szinte "minden lengyel politikus volt fiatalkorában ministráns", jobb- és baloldalon egyaránt. Kitért arra, hogy Lengyelországban jelenleg "mindegyik hatalmon lévő párt keresi az egyház barátságát", de az egyház is igyekszik a pártokkal a lehető legjobb kapcsolatokat kiépíteni. Minél inkább beavatkozik azonban az egyház a politikai közéletbe, annál kevésbé szimpatikus a társadalom számára - hívta fel a figyelmet.

Illés Pál Attila történész rámutatott: Wyszynski érsek Lengyelországban már kinevezése előtt, a két világháború között foglalkozott a munkásság helyzetével és a szakszervezetekkel, sőt ő maga is létrehozott egy sikeres szakszervezetet. Miután letartóztatták a kommunizmus alatt, három évi fogsága idején programot dolgozott ki, amely a későbbiekben meghatározta az egyház és az állam viszonyát.

Wagner Péter politológus kiemelte: Közép-Ázsiában a szovjet időszakban működött egyházügyi hivatalnak mindig volt titkosszolgálati tagja. Az iszlámra, mint legitimációs erőre szüksége van a mindenkori államnak - hangsúlyozta -, hozzáfűzve: ugyanakkor az iszlám Üzbegisztánban szigorú állami kontroll alatt áll, és szigorúan büntetik, ha valaki otthonában mohamedán hittanórát tart, sőt 1998-ban leszerelték a mecsetekről a hangszórókat, mondván, hogy az sokakat zavar.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején