Boszorkányüldözés Mezopotámiában
2011. március 1. 10:17
Háromezer évvel ezelőtt a mezopotámiai uralkodói elit valósággal rettegett a boszorkányoktól, akiket éjszakákon át tartó szertartásokkal próbáltak elűzni.
Korábban
Az ősi feljegyzések azt mutatják, hogy az emberek mágikus erőt tulajdonítottak a boszorkányoknak, akik eme képességeiket ellenségeik ellen fordíthatták. „Olyan képet idéztek elő, amelyben áldozataik végtagjait kicsavarják, szörnyű fájdalmat okozva nekik” – mondta el Tzvi Abusch, a Brandeis Egyetem professzora. Egy másik történet szerint a „gonosz szellemek kinyithatják a sírokat, majd áldozatukat a halott személy helyére rakják”.
Az asszír majd későbbi uralkodók körében olyannyira nagy volt a boszorkányoktól való félelem, hogy egy külön rituálét fejlesztettek ki ellenük (maqlu), amely az i.e. 1. évezredben volt elterjedt, s csak az i.sz. 1. század körül tűnt el. Az asipu-nak nevezett ördögűzők által alkalmazott rituálé tíz varázslatból állt és rendszerint reggel tartották. A rövidebb verzió szerint először Samas, a napisten előtt elítélték a boszorkányt, elégették az őt reprezentáló bábút, vízzel lelocsolták, végül összegyűjtötték a maradványokat. A szertartás később száz varázslatra bővült, ezért már este elkezdődött és napfelkeltéig tartott. A szövegeket többek között a Nineveh, Assur és Uruk városában fellelhető emlékművek őrizték meg.
„A középpontban a boszorkányok és a boszorkányság elleni varázslatok álltak” – magyarázta Abusch. „A rituálé a gonosz szellemek elűzését szolgálta, megvédte az áldozatot és hatástalanította azt, aki megidézte őket” – tette hozzá Abusch, aki immáron negyven éve kutatja a maqlu táblákat. „Sokáig azt gondolták, hogy a boszorkánysággal kapcsolatos feljegyzések a véletlen műve, az igazság ezzel szemben az, hogy azok egyetlen, komplex ceremóniához kapcsolódnak”. A professzornak nemrégiben sikerült az összerakott képekből egy teljes fordítással előrukkolnia, amelyet a Torontói Egyetemen egy prezentáció során mutatott be.
A táblákból kiderül, hogy az uralkodói elit valós veszélyt látott a boszorkányokban, bár a róluk szóló történetek valódiságát sokan megkérdőjelezik. Abusch rámutatott, hogy a varázs használata önmagában nem lett volna elég arra, hogy a boszorkánysággal vádoltakat kiközösítsék. „A későbbi nyugati társadalmakkal ellentétben a varázslás bevett vallási szokás volt Mezopotámiában”. A professzor úgy gondolja, hogy a boszorkányok „neutrális karakterek” voltak, egyszer jók, egyszer rosszak, de – ahogyan azt az ősi források sugallják – legtöbbször nők, míg az asipu-k szerepét többnyire férfiak töltötték be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap