Miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok?
2011. március 10. 08:52 MTI
Kezdődik a keresztények számára a böjt, amely minden világvallás fontos része, s gyakran különböző szertartások kísérik. A finom fogásokról és italokról való lemondás megtisztítja a testet és a lelket, elhozza a belső békét, az ima és a gondolkodás idejét. De vajon miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok?
Korábban
Mohamed próféta böjtölt, mielőtt kinyilatkoztatta volna a koránt, Mózes böjtölt, mielőtt átvette isten szavait. Jézus negyven napra elvonult a sivatagba, hogy felkészüljön küldetésére. A böjt formái azonban jelentősen eltérnek a világvallásokban.
A hívő keresztények számára hamvazószerdán negyvennapos böjti időszak kezdődik. Ez a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadására való felkészülés. Korábbi évszázadokban igen szigorú szabályok határozták meg ezt az időszakot, manapság azonban a katolikus tanítás szerint csak hamvazószerda és nagypéntek "igazi" böjti nap. Ezeken a napokon csak egyszeri - hús nélküli - étkezés engedélyezett.
A böjti időszak fennmaradó részére javasolt a hús elhagyása, kivéve a gyerekeknek, az időseknek, a betegeknek és a nehéz fizikai munkát végző embereknek. A protestánsok számára nem kötelező a böjt. A húsvét időpontját 325-ben a niceai zsinat határozta meg - a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban -, és írt elő negyvennapos böjtöt. Ez valójában több mint negyven nap, de a vasárnapokat nem számolják bele.
A zsidó vallásban a Jóm Kippúr, az engesztelés napja a legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnep, népies nevén a hosszú nap. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. Jóm Kippúr idején - estétől estéig - a hívők lemondanak az ételről, italról és a fürdésről, csak a kezek és a szemek megnedvesítése engedélyezett.
Az iszlám vallás világszerte 1,3 milliárd követője számára a böjti hónap, a ramadán különleges jelentőséggel bír. A muzulmán holdnaptár szerinti kilencedik hónapban napkeltétől napnyugtáig a hívők nem vehetnek magukhoz táplálékot, italt, és nem dohányozhatnak, nem élhetnek szexuális életet. Felmentést élveznek a kötelmek alól a betegek, az idősek, a gyerekek, az utazók és a terhes nők. A böjt megtartása egyike a muzulmán vallás öt alaptételének. A böjti hónap végét háromnapos ünneppel ülik meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival 20:20
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap