Grúzia népirtással vádolja Oroszországot

Moszkva hiperszenzitív bármilyen, az Észak-Kaukázusban a fejét felütő oroszellenes kezdeményezésre, vagy mozgalomra. Oroszország déli határvidéke a Szovjetunió összeomlása óta forrongó helynek számít, a parlamenti döntés pedig újra felszínre hozhatja a 2014-es szocsi téli olimpia többször meglebegtetett bojkottjának lehetőségét, a cserkeszek ugyanis a terület egy részét a szülőföldjüknek tekintik.

A grúz-orosz viszony a 2008-as villámháború óta feszült, aminek normalizálását egyáltalán nem segíti, hogy Tbiliszi újabban együttműködésre törekszik az Oroszországban élő cserkesz kisebbséggel. Tavaly Grúzia eltörölte a Kaukázus északi részén élőkkel szembeni vízumkötelezettséget, majd útjára indította az orosz nyelvű Első Kaukázus Hírcsatornát.

Mindezek közül a pénteki volt a legmerészebb lépés, a törvényhozók egyenesen történelmi tettnek nevezték a nyilatkozatot. Grúzián kívül eleddig egyetlen ország sem nevezte genocídiumnak az eseményeket. „Ez a kaukázusi szolidaritás, évszázados tradíció, nagyobb, mint az orosz, vagy mint maga az orosz birodalom” – értékelt Guram Chakhvadze, a grúz Nemzeti Demokrata Párt parlamenti képviselője. „El szeretném mondani cserkesz barátaimnak, hogy ez az első lépés, s remélem, hogy nem fogják elveszíteni a reményüket” – tette hozzá.

Amikor elüldözték őket Oroszországból, több százezer cserkesz vette az irányt Törökország, Szíria, Jordánia és az Egyesült Államok felé, ahol már asszimilálódtak és négy-öt generáció óta élnek. Néhány leszármazott megpróbálkozott a visszatéréssel, de ez rendkívül nagy kihívás azoknak, akik nem rendelkeznek orosz útlevéllel.

A grúz parlamenti, 95-0 arányban elfogadott határozat szerint az oroszok előbb megtervezték, majd végrehajtották a cserkeszek kiirtását. A cserkesz kisebbség 90 százalékát hurcolták el otthonaikból, de mesterségesen vírusokat is terjesztettek körükben, valamint kiéheztették őket.

Orosz elemzők szerint a döntés felmelegíti a szocsi olimpiával és cserkesz diaszpóra visszatérésével kapcsolatos vitákat. Konstantin I. Koszacsev, a duma nemzetközi ügyek bizottságának elnöke úgy véli, hogy a grúz törvényhozókat nem a cserkeszek sorsa izgatja, sokkal inkább a személyes politikai célok mozgatják őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"