New Yorkba költöznek Alhambra mór kertjei
2011. június 7. 13:43
Kiállításon mutatja be Alhambra kertjeit és azok történetét a New York-i Botanikus Kert. Míg a tárlat egyik fele élő valóságukban mutatja a mórok növényeit, addig másik fele az Alhambra-kép kialakulását tekinti át.
Korábban
Alhambra, a legendás granadai mór palota és erőd kertjeit idézi meg a New York-i Botanikus Kert új kiállítása. A Spanyol paradicsom: Alhambra kertjei néven megnyílt időszakos tárlat nemcsak a 13-14. században kialakult tájképegyüttest és épületeket idézi fel, hanem azok művészeti visszhangját is.
A kiállítás három különálló, de egymást kiegészítő részből áll. Az első Enid A. Haupt üvegházban található 1394 négyzetméter alapterületű, élő növényeket felvonultató kiállítása. Itt a növényeket, vízforrásokat és mór építészeti elemeket az Alhambra kertjeinek minél jobb felidézése érdekében ötvözték. A korban használt mediterrán élő növények széles tárházát állították ki, valamint az öntözőrendszerek is szerepet kaptak a kiállítás összetételében.
A William D. Rondina and Giovanni Foroni LoFaro Galériában található második rész (Turisták Alhambrában) képi forrásokat, nyomtatványokat, fotókat, festményeket és egyéb tárgyakat tartalmaz, míg a harmadik rész egy költészeti séta, melyen Granada neves szülötte, Federico García Lorca műveiből hallhatnak részleteket a látogatók.
A kiállítás az utazók által közvetített Alhambra-képet tárja a látogatók elé: amellett hogy bemutatják az első ábrázolásokat, a hangsúlyt a palotáról kialakult romantikus kép létrejöttére helyezik. Így kiderül az is, hogy Washington Irving New York-i író volt az, aki felvázolta Alhambra, mint titokzatos és vonzó hely képét 1832-ben megjelent kötetében. A tárlat többek közt bemutatja Irving spanyolországi tartózkodása alatt vezetett naplóját, a The Alhambra első kiadását és a jegyzetfüzetet is, melyben az író az arab ábécét és írást gyakorolta.
Andalúzia kertművészete a 711 és 1492 között fennálló arab uralom alatt új magasságokba emelkedett. A mór kertépítészetet találékony öntözési rendszerek és magas szintű mérnöki megoldások jellemezték, a szerkezeteket és a formákat a napfény lehető legjobb felhasználása érdekében alakították ki.
A kiállítás augusztus 21-ig tekinthető meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap