Életfogytiglanit kapott az argentin katonai junta két egykori tisztviselője
2011. július 20. 11:22 The Daily Telegraph
A brutális kínzásairól elhíresült Buenos Aires-i börtönben 1976 és 1983 között elkövetett tömeges jogsértések miatt egy argentin bíróság életfogytiglani büntetést szabott ki a katonai junta két egykori katonai tisztviselőjére.
Korábban
A 84 éves Hector Gamen parancsnokot és a 81 esztendős Hugo Pascarelli tábornokot emberrablás, nemi erőszak, kínzás és az El Vesubio koncentrációs táborban elkövetett jogsértések vádjában találták bűnösnek. Az El Vesubio egykori irányítója, Pedro Duran Saenz az ellene folyó büntetőper idején, idén júniusban hunyt el.
1976 és 1978 között 2500-an fordultak meg a börtönben, amelyet az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) érkezése előtt a földdel tettek egyenlővé. A táborban olyan ismert közéleti szereplők is raboskodtak, mint Haroldo Conti és Hector Oesterheld írók, Raimundo Gleyzer filmrendező, Elisabeth Kasemann német szociológus, illetve Francoise Dauthier és Juan Soler francia állampolgárok. Oesterheld négy felnőtt lánya is a diktatúra idején tűnt el, később mindannyiukat halottnak nyilvánították.
A 41 éves Sebastian Soler tisztán emlékszik arra a pillanatra, amikor szüleit elhurcolták. „Férfiak egy csoportja előbb betörte az ajtót és az ablakokat, majd édesanyámat a hajánál fogva kirángatták az utcára. Engem négy-, illetve hatéves testvéremmel együtt a szomszédunknál hagytak, onnan a nagyszüleinkhez kerültünk. Azóta semmit sem hallottunk a szüleinkről”.
A perben vádlóként szerepelt a német kormány, mivel az áldozatot között volt a német állampolgár Kasemann, egy evangélikus teológus professzor 30 éves lánya is, akinek holttestét két hónappal az 1977-ben történt elrablása után találták meg.
A másfél évig tartó perben a bíróság 156 emberiség elleni bűntettet állapított meg, köztük egy olyan esetet, amikor 19 fogollyal sortűz végzett. A Vesubio öt egykori őrét ítélték el, ők egyenként 18-22 évet kaptak. Emberi jogi csoportok becslése szerint mintegy 30 ezer ember tűnt el az argentin katonai junta brutális diktatúrája (Guerra Sucia, Piszkos Háború) idején.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap