Megtalálták az ősi szudáni királyság legrégebbi épületét
2011. augusztus 9. 12:07 Live Science
Egy palota maradványát tárták fel az ősi Meroë-civilizáció területén dolgozó szakemberek, akik most az Ámon tiszteletére emelt templom nyomába erednek.
Korábban
A Nílus partján fekvő Meroë egy több mint kétezer évvel ezelőtt fennállt, hatalmas kiterjedésű birodalom központja volt, amely Egyiptom déli részétől Szudán fővárosáig, Kartúmig, 1500 kilométer hosszan terült el. Meroë lakói palotákat és kis piramisokat építettek, s egy olyan írást fejlesztettek ki, amelynek titkát a tudósok mind a mai napig nem tudták teljesen megfejteni. A város – amely szinte a semmiből bukkant elő – területén immáron egy évszázada folytatnak ásatásokat.
„Közép-Szudánban érdekes kutatási problémával nézünk farkasszemet” – nyilatkozta Krzysztof Grzymski, a torontói Royal Ontario Museum kurátora. „Ismerjük a prehisztorikus kultúrákat a kőkorszaktól a neolitikumig át, mondjuk i.e.3000-ig, vagy 2500-ig. Majd semmi, s i.e. 800-ban felbukkan a Meroë-kultúra” – tette hozzá. Az egyiptomi Ámon előtt tisztelgő templom létezéséről a régészeknek eleddig csak sejtéseik voltak, maradványait pedig még mindig nem sikerült megtalálniuk.
A királyság legrégebbi épületének tartott palota azonosításával ezt az időbeli hiátust lehet betömni – adott reményének hangot Grzymski. „A kushita és a núbiai civilizáció eredetét keressük” – fogalmazott a szakember. A kutatócsapatnak eddig csak az épület egy kisebb részét sikerült feltárnia, amely a radiokarbonos vizsgálat szerint i.e. 900-ra keltezhető; sártéglafalak, agyagedények, s számtalan állatcsont került elő a helyszínen: mindez azt jelenti, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett állattartással is foglakoztak a helyiek. Nehéz pontosan körülhatárolni, mire használhatták az épületet, Grzymski szerint valószínűleg palota, vagy adminisztratív központ lehetett.
John Garstang brit régész az első világháború előtt fedezte fel a palotákkal és templomokkal ékesített várost, Meroë-t, amelyet ő „királyi városnak” nevezett. A brit felfedezései közül sokat egyáltalán nem publikáltak, de a régió későbbi kutatói Garstang jegyzetei nyomán indultak útnak és adtak hírt az ősi királyságról. Az Ámon-szentélyről szólva Grzymski elmondta: ha valóban létezik, akkor az lenne a város legidősebb temploma. A kutatócsapat korábban magnetométerrel próbálkozott, de a kísérlet kudarccal zárult, ezért várhatóan 2012-ben egy nagyobb ásatást végeznek a helyszínen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2013
- Shakespeare elveszett világa
- Bájitalok a régmúltból
- Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
- Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
- Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
- Magyar űrhajósok a zűrben
- A Tenkes kapitánya
- Garibaldi magyar parancsnoka
- Az évszázad magyar műkincsrablása
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.