Ezeréves kőpalotát ásnak Zalában
2011. augusztus 31. 14:39
Valószínűleg a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának nyomaira bukkantak az idei ásatások során Zalavár-Várszigeten.
Korábban
A nagyméretű kőépület alapjait az egykori, Pribina által a 840-as években építtetett, erődített udvarházon belül, a Mária templomtól nyugatra találták meg - közölte Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa.
Az eddig feltárt két, illetve nyolc méter hosszú falszakaszok és a falvastagság alapján valószínűleg nagyobb méretű világi épület lehetett, és ezt igazolja az is, hogy az épület körül nem találtak sírokat. A Karoling-kori palotamaradványok alapján kétszintes épület volt, alul a kiszolgáló helyiségekkel, például a konyhával, a felső szinten pedig a reprezentatív terekkel - jegyezte meg az ásatásvezető régész.
Álláspontja szerint az építmény a Karoling időszak utolsó periódusára, a 9. század utolsó harmadára tehető. Az írásos emlékek és a régészeti leletek alapján a palotát valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Karintiai Arnulf keleti frank király és császár számára emelték. Arnulf Pannónia ura volt, akinek egyik székhelye éppen Mosaburg (Mocsárvár), azaz Zalavár-Vársziget volt.
Erre utalnak a történelmi dokumentumok is: Arnulf 888-ban és 889-ben okleveleket állított itt ki, 890-ben pedig regia civitasnak, vagyis királyi városnak nevezte Mosaburgot. Arnulf élete végéig gondoskodott Mosaburgról. A magyarok csak halála után, 899-ben szállták meg a Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét, magát Mosaburgot pedig 907-ben foglalták el - idézte fel Szőke Béla Miklós.
A Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében 1948 óta végeznek régészeti kutatásokat Zalavár-Várszigeten. Az ásatásokat kezdetben Fehér Géza, majd csaknem negyven éven át Cs. Sós Ágnes vezette. A kutató munkába 1994-ben kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajló feltárásokat Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze irányítja. Jövőre ismét pályázatot nyújtanak be az NKA-hoz, hogy folytatni tudják a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának feltárását, a múzeum és az akadémia közös kutatási programját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.