Gorbacsov tudhatott a vilniusi tv-torony ostromáról
2011. szeptember 5. 11:07 MTI
Mihail Gorbacsovnak tudnia kellett a vilniusi tv-torony elleni 1991-es ostromról szóló parancsról - állította egy vasárnapi osztrák lapban megjelent interjúban Mihail Golovatov volt KGB-ezredes, az egykori orosz belbiztonsági szolgálat Alfa elitkommandójának volt parancsnoka.
Korábban
A roham előtt a biztonsági szolgálatok vezetői egyeztetést tartottak, és döntésüket az akkori szabályoknak megfelelően felterjesztették a kommunista párt Központi Bizottságának, ahonnan a Szovjetunió főtitkárának továbbították azt - mondta a Die Presse című napilapnak. "Lehetetlen, hogy Gorbacsov nem tudott róla" - jelentette ki.
Júliusban Ausztria és Litvánia között diplomáciai súrlódásokat okozott az, hogy az osztrák hatóságok nem adták át a litván társzerveknek a schwechati repülőtéren őrizetbe vett Golovatovot. Az egykori KGB-tiszt volt a rohamot végrehajtó különleges egység, az Alfa parancsnoka. Litvániában azzal vádolják, hogy felelős az ostromnál áldozatul esett 14 ember haláláért és tavaly nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene.
Az interjúban Golovatov azt mondta, a kommandósok fegyverei nem voltak megtöltve, amikor behatoltak az épületbe. A lövéseket a környező épületek tetejéről adták le, s nem az ő emberei - mondta. Tagadta, hogy bárkit megkínzott volna, illetve hogy felelős volna emberek megsebesítéséért vagy haláláért. Az elfogatási parancsot "politikailag motiváltnak" nevezte. Kijelentette: a 2003-ban életbe lépett litván büntető törvénykönyv rendelkezéseit visszamenőleg akarják alkalmazni esetében.
A szovjet egységek 1991. január 13-án hajnalban megostromolták a vilniusi tv-tornyot, amelybe Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 fegyvertelen civil - és baráti tűzben egy szovjet katona - vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek.
Az osztrák hatóságok azzal indokolták Golovatov elengedését, hogy a litván elfogatási parancs nem volt eléggé megalapozott. A litván külügyminisztérium szerint viszont Oroszország gyakorolt nyomást Bécsre. Golovatov ezt vitatta az interjúban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap