Jó hegymászó lehetett a neandervölgyi
2011. október 21. 10:30 MTI
A neandervölgyi ember jó hegymászó lehetett - állítják a Johns Hopkins Egyetem antropológusai, akik kutatásaik eredményeit az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban ismertették.
Korábban
A neandervölgyi embernek rövidebb volt az alsó lábszára, mint a modern emberé. A kutatók a lábfelépítésnek ezt a sajátosságát eddig hátrányként értékelték, úgy vélve, hogy a neandervölgyi embernek több lépést kellett megtennie egy adott táv leküzdésére, mint a hosszabb alsó végtagokkal rendelkező Homo sapiensnek - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói viszont abból indultak ki, hogy a neandervölgyi ember idején, a 200 ezer és 40 ezer évvel ezelőtti időszakban, Európa és Nyugat-Ázsia éghajlata igen kedvezőtlen volt. A hideg klíma viszont zömökebb testfelépítést eredményezett, hiszen így kisebb a szervezet hővesztesége. Ezzel szemben a modern ember sokkal melegebb éghajlatú időszakban élt, így kisebb gondot jelentett számára a hőveszteség.
Másrészt a neandervölgyi ember jobbára hegyvidéken telepedett meg. A Johns Hopkins Egyetem kutatói matematikai modell segítségével, amelyben az alsó végtagok hossza és az emelkedő szöge szerepelt, arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi ember lábfelépítése megkönnyítette számukra a hegymászást.
"Tehermentesítette a lábakat az emelkedőkön" - hangsúlyozta Christopher Ruff kutató. Magyarázata szerint minél rövidebb az alsó lábszár a testmagassághoz viszonyítva, annál nagyobb lépések tehetők meg az emelkedőkön, mivel nem kell oly mértékben behajlítani a térdeket és annyira meghajlítani a törzset.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói elemezték a tülkösszarvú félék (Bovidae) végtagarányait is, összevetve az adatokat élőhelyeik sajátosságaival. Vizsgálataikban szerepeltek hegyvidéken és síkságon élő antilopok, gazellák, kecskék, juhok, és arra a következtetésre jutottak, hogy még azonos éghajlatú területen élő fajok esetében is rövidebb a hegyvidéken élő állatok alsó lábszárának hossza, mint síkságon élő társaiké.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap