Budapesten forog a Mona Lisa elrablásáról szóló film
2011. november 18. 11:01 MTI
Picassóról és a Mona Lisa elrablásáról szóló spanyol játékfilm forog a budapesti VII. kerületben: a Fernando Colomo rendezte alkotás jelenleg a Picasso banda címet viseli. A film igaz történeten alapul, de sok fikciós elemet is beépíttek a forgatókönyvbe.
Korábban
A budapesti Róth Miksa Emlékházban rendezték be Picasso műtermét, de itt készülnek a századelő Párizsának kocsmajelenetei is. A játékfilmet november 8-án kezdte el forgatni Fernando Colomo, a stáb dolgozik majd a Műcsarnokban, a Néprajzi Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban és a Budai Várban is. Ez utóbbi két helyszín a párizsi Louvre-t fogja megjeleníteni nyilatkozta Major István, a produkció társproducere, a filmet gyártó magyar Filmteam alapítója.
Felidézte, hogy korábban számos spanyol filmben, köztük reklámfilmekben dolgoztak, "jó hírük" miatt keresték meg őket a Picasso bandával. "Tavaly készítettük az El Ángel de Budapest (Budapest angyala) című tévéfilmet, aminek nagy sikere lett odakint, több díjat is kapott" magyarázta Major István, hozzátéve, a kedvező árak és a filmtörvény által biztosított adókedvezmény is nagy csáberőt jelent a külföldi filmeseknek.
"Budapest tökéletes a századelős Párizs ábrázolására, ez köztudomású a filmesek között" mutatott rá. Major István elmondta: a film 2,4 millió euróból forog, a bemutató valószínűleg jövő ősszel lesz. A produkcióban magyar színészek is feltűnnek majd, például Für Anikó és Tompa Eszter. Az operatőr neve az Almodóvar-filmekből lehet ismerős a magyar nézők számára, ő az Európai Film-díjas José Luis Alcaine, a díszlettervező pedig az Oscar-díjra is jelölt Patrice Vermette mutatott rá Major István.
A producer elárulta, hogy mivel Picassóról szól a film, a festő szinte összes híres festményét reprodukálták - ez körülbelül kétszáz darab képet jelent. "Az eredetikkel nyilván nem forgathatunk, így ezeket a reprodukciókat fogjuk használni a múzeumokban is" tette hozzá. Fernando Colomo a forgatás szünetében arról beszélt, hogy jelenleg egy kocsmajelenetet vesznek fel. "Mondhatjuk, hogy ez Picassónak és baráti társaságának a törzshelye. Ezért is raktunk ki ennyi reprodukciót" mutatta be a díszleteket.
A történet magvára egy Picasso-életrajzban bukkant. 1911-ben, amikor a Louvre-ból ellopták a Mona Lisát, a hatóságok a festőt és barátját, Guillaume Apollinaire-t gyanúsították meg a bűncselekménnyel, Picassót meghurcolta a sajtó, a költőt pedig le is tartóztatták egy hétre.
Felidézte, hogy a munkálatokat mintegy hét évnyi kutatómunka előzte meg, és mivel a száz éve történt eseményekről nem sok információ látott napvilágot, valós történeten alapuló fikciót forgatnak. A rendező egyelőre nem kívánta meghatározni a film műfaját, bár megjegyezte, lesznek benne vígjátéki, drámai és krimi elemek is. A forgatás francia nyelven zajlik, Spanyolországban szinkronizálva, illetve feliratozva kerül majd a mozikba. (A hazai premier még kérdéses.)
A színészekről elmondta, hogy a Picassót alakító Ignacio Mateost már egy éve kiválasztotta a szerepre, viszont a francia Pierre Bénézit, aki Apollinaire játssza, csak a forgatás előtt egy héttel került a produkcióba. Megjegyezte, mindkét döntésében szerepet játszott a fizikai hasonlóság is. A további szerepekben Lionel Abelanski (Max Jakob), Raphaelle Agogue (Fernande Olivier), Jordi Vilches (Manolo Hugué), Louise Monot (Marie Laurencin), Stanley Weber (Georges Braque) és Tony Gaultier (Henry Matisse) tűnik fel.
A korábban a Barbár évek és a Granadától délre című filmekkel nevet szerzett alkotó arról is mesélt, hogy még sosem járt Magyarországon, a látványtervező, Patrice Vermette győzte meg, hogy az 1910-es évek Párizsának felidézéséhez Budapest lesz a legalkalmasabb. "Két hónapja itt élek, és sikerült felfedeznem Budapestet, nagyon szépnek tartom. Az emberek is nagyon kedvesek, sokkal nyugodtabbak, mint a spanyolok" tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap