Az elefánt kihalásával lépett színre a modern ember
2011. december 14. 15:22
Az elefánthúsnak az étrendből való kiszorulásával magyarázható a modern ember 400 ezer évvel ezelőtti megjelenése a Közel-Keleten - állítják izraeli kutatók.
Korábban
Azt már régóta tudjuk, hogy az elefánthús a Homo erectus menüjének fontos része volt. Ennek igazi jelentőségére, azaz a felegyenesedett ember túlélésében és a modern ember evolúciójában betöltött szerepére azonban csak nemrégiben sikerült rámutatni.
Miután három, a Tel Avivi Egyetemen dolgozó izraeli régész, név szerint Ran Barkai, Miki Ben-Dor és Avi Gopher megvizsgálta a Homo erectushoz köthető, Geser Benot Jaakovnál talált állatcsontokat, kiderült, hogy az elefántcsontok a csontoknak mindössze a 2-3 százalékát tették ki. A kutatók szerint az elefántcsontok alacsony előfordulási aránya félrevezető, mivel az ősember szervezetébe bevitt kalóriák kétharmada az elefántok húsából származott.
Az elefánt körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt tűnt el a Közel-Keleten, ami számottevő kalóriacsökkenéssel járt a Homo erectus étrendjére nézve. A kutatók ezt az eredményt a legújabb kulturális és anatómiai bizonyítékokkal vetették össze: ezek szerint a Kesem-barlangban talált hominida lépett a Homo erectus helyébe, s özönlötte el a Közel-Keletet.
Mindez azt sugallja, hogy az elefántok eltűnése volt az oka a modern ember megjelenésének a térségben. Amikor az elefántok kihaltak, a Homo erectus rákényszerült arra, hogy az addig könnyű célpontnak számító, többtonnás nagyemlős helyett kisebb, fürgébb állatokra vadásszon, a megnövekedett energiaigényt pedig zsírból pótolja. „Gondolkodnia kellett, hogy mire vadásszon” – magyarázta Ben-Dor, aki szerint ennek fizikai nyomai is vannak: a modern ember tömege sokkal kisebb, mint a Homo erectusé, agytérfogata pedig nagyobb.
A kutatók két izraeli lelőhelyen talált leleteket hasonlítottak össze elméletük igazolásául. A Geser Benot Jaakov 800 ezer évesre datálódik, s a Homo erectus használta, míg az elefántcsontokat csak elvétve tartalmazó Kesem-barlang a modern ember megjelenésére utal; itt számos pengét találtak, de azt is kimutatták, hogy az emberek megosztották egymással az ételt és rendszeresen használtak tüzet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.