Jövőre feltárulhat a nagy piramis ajtaja
2011. december 27. 13:18 Discovery News
Jövőre folytatódhat az egyiptomi zavargások miatt félbeszakadt projekt, amely a 4500 éves Kheopsz piramis rejtélyes aknáinak átvilágítását tűzte ki célul. A Királynő Kamrájából kivezető 20 centiméter átmérőjű folyosókat már 140 éve kutatják, az áttörést 2012-re várják.
Korábban
Közel két évtizednyi sikertelen próbálkozás után a kutatók jövőre végre megtudhatják, mi is rejlik az Egyiptom szívében álló piramis titkos ajtaja mögött, igaz, több kérdésre – a 4500 éves fáraómauzóleumba indított robotnak köszönhetően – még idén új ötletek születhetnek.
Az egyiptomi zavargások miatt a titokzatos ajtó mögötti első képek elkészülte után szakadt meg a projekt. „A többi kutatáshoz hasonlóan újból lehetővé kellett tennünk a folytatást. Várjuk a különböző hatóságok hivatalos jóváhagyásait” – mondta Shaun Whitehead projektvezető. „Folytatni akarjuk, amit elkezdtünk. Nincs kétségem afelől, hogy áttörést érhetünk el 2012-ben” – tette hozzá.
A Kheopsz, más néven Hufu fáraó által épített Nagy Piramis az ókori világ utolsó csodája. A gízai fennsíkon fekvő három piramis közül a maga 146 méteres magasságával ez a leghatalmasabb. A Kairó külvárosában fekvő építményről már régóta híresztelik, hogy van egy titkos kamrája, amelyhez rejtett átjárók vezetnek. A régészeket már 1872-es felfedezésük óta izgalomban tartja a piramis mélyén fekvő négy szűk akna célja. A felső két akna, amelyek a Királyi Kamrából indulnak ki, a szabad levegőre vezetnek, de az alsó kettő – egyik az északi, másik a déli oldalon – az ún. Királynő Kamrájából eredve eltűnnek a piramis mélyén, s a kutatóknak egyelőre ötletük sincs, hogy hova vezethetnek.
Sokan úgy vélik, hogy a rituális átjárók a fáraó halott lelkének készültek, hogy eljuthasson a túlvilágra. Ezek a 20 centiméter széles, négyzet alakú aknák egészen 1993-ig felderítetlenek maradtak, mikor egy német mérnök, Rudolf Gantenbrink robotot küldött a déli aknába. 65 méternyi egyenletes emelkedés után a piramis közepén a robotot valami megállásra késztette. Ez a titokzatos tárgy egy két rézcsappal díszített mészkőfödém volt.
Kilenc évvel később a déli aknát élő televíziós közvetítés közben tárták fel. A világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy a robot egy kamerát dug át a mészkőajtón fúrt lyukon keresztül. Azonban a kutatók egy újabb ajtóba botlottak. A következő napon a robotot az északi aknába küldték, majd 65 méter és számtalan éles kanyar után a szerkezet egy másik mészkőlemezbe ütközött; a Gantenbrink ajtóhoz hasonlóan ezt is két rézcsap díszítette.
A jelenlegi Dzsedi projekt – nevét arról a mágusról kapta, akivel Kheopsz a piramis elrendezéséről konzultált – tovább jutott, mint korábban bárki. A projekt a déli tengely feltárásával kezdődött, amely a Gantenbrink ajtóval ért véget. A Rob Richardson (Leeds Egyetem) által tervezett robot képes volt az akna falainak belsején mászni, miközben egy olyan speciális kamerát vitt magával, amelynek segítségével a kanyarokat is jót láthatták. A korábbi expedíciókkal eltérően, ahol a kamera csak előre tudott nézni, a csuklós kamera elég kicsi volt ahhoz, hogy illeszkedjen az alagút végében fekvő ajtón fúrt lyukhoz.
Egyes tudósok szerint a kamara által felfedezett, piros festékkel írt 4500 éves hieroglifák olyan hieratikus számszerű jelek, amelyek az akna hosszára utalnak, bár ezt az elméletet még nem erősítették meg. A Dzsedi csapatnak sikerült tüzetesen megvizsgálnia a kamra végén fekvő, ajtóba ágyazott két rézcsapot is; a képek azt mutatták, hogy a csapok valószínűleg díszítő elemként funkcionáltak.
Whitehead bízik abban, hogy az engedélyek kézhezvétele után a robot megoldja a piramis rejtélyét. „A terv ugyanaz, mint ami eddig is volt: teljes hosszában feltérképezzük a Királynő Kamrájából eredő aknákat, és benézünk a mészkőajtók mögé” – mondta a kutatásvezető. „De ha nem is tudnánk a kövek mögé bekukkantani, az aknák pontos feltérképezése és az egyedülálló régészeti lelet céljának meghatározása is hatalmas eredmény lenne” – tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap