Interneten a gyenyiszovai ősember genomja

"Reméljük, hogy a biológusok fel tudják használni olyan genetikai változások feltárására, amelyek fontosak voltak a modern emberi kultúra és technológia fejlődése szempontjából" - mondta el Svante Pddbo, a kutatást végző csoport vezetője.

A szakértő szerint az örökítőanyag új információkkal szolgálhat a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember történetét illetően. A két faj a ma élő ember legközelebbi, kihalt rokona.

A feltárt genom a lipcsei Max Planck Intézet kutatói szerint az első, kihalt emberi fajtól származó örökítőanyag, amely ilyen magas minőségben áll rendelkezésre. Hatalmas előrelépést jelent az emberi evolúció genetikai feltárásában.

A tudósok már 2010-ben bemutatták a genomból származó információk egy előzetes változatát. Egy korábban ismeretlen emberi faj ujjcsontját vizsgálták, amelyet a szibériai Gyenyiszova-barlangban találtak egy 50-30 ezer éves korúra becsült talajrétegben.

A most bemutatott kutatás során a lipcsei csapat az ujjcsont alig 0,01 grammjának DNS-ét vizsgálta meg új technikák alkalmazásával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók