A csőcselék emlékműve
2012. február 22. 13:53 MTI
Az 1956-os hősöket idézi meg Sugár János szobrászművész hatalmas, legalább két ember magasságú rusztikus köve, amelyet a Kiscelli Múzeum Templomterében tekinthetnek meg az érdeklődők péntektől a Tűz a múzeumban - A csőcselék emlékműve című tárlaton.
Korábban
A kőről B. Nagy Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Sugár János vegyes technikával készítette. Az egész koncepció Angyal Istvánnak, az 56-os ellenállók Tűzoltó utcai vezetőjének végrendeletén alapul. A fiatalembert 1958-ban, 30 évesen kivégezték. Búcsúüzenetében azt kérte, hogy "nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt térünk meg... feledjetek el minket, ez hasznos!" - idézte fel a kurátor.
Sugár János szerint ennek a gondolatnak az aktualitása nem csökkent, ezért készítette a rusztikus követ nem-emlékmű (non-memorial) formában, mert a kő nem teljesíti az emlékművektől elvárt kiismerhető színpadiasságot, egyúttal reflektál a köztéri emlékművek problémájára is. A Sugár-féle emlékmű úgy áll a Templomtér közepén, mint egy becsapódott meteor - jegyezte meg a kurátor.
A kő - Angyal István elképzelésének megfelelően - nem heroizál, látványossága csupán szokatlanságából ered és arra utal, amikor 1956. október 23-án a diktatúra ellen fellépő budapesti forradalmárok ledöntötték a rendszer jelképének számító hatalmas Sztálin-szobrot, amely 1951 óta állt Budapesten. A diktátor szobrát a forradalmi "csőcselék" rombolta le.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlást követően a kádári konszolidáció éveiben a felejtés, a nem emlékezés kompromisszuma élhetővé tette a hétköznapokat. Az 56-os forradalmat és a forradalmárok rehabilitációját a rendszerváltás óta társadalmi és politikai konszenzus övezi, talán csak egy aspektusa, a forradalmárok jelentős részének kommunista elkötelezettsége kap szerényebb hangsúlyt.
Angyal István kompromisszumoktól mentes kommunista forradalmisága a mai napig szelektívvé teszi a rá való emlékezést. A kivégzett fiatalember munkásosztály iránti elkötelezettsége és értelmiségi emelkedettsége túl soknak bizonyult ahhoz, hogy társadalmi konszenzus avassa őt mártírrá vagy hőssé. Ebben a tekintetben teljesült végső kívánsága - írta A csőcselék emlékművéről az alkotó, Sugár János. A kiállítás - amelyet Herwig G. Höller bécsi művészeti író, kritikus nyit meg - március 18-ig tart nyitva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap