Mennyibe kerülne ma egy piramis?
2012. február 24. 08:52
Hiába állna rendelkezésre daru, helikopter, traktor és kamion, igen fáradságos munka lenne újraépíteni a gízai Nagy Piramist. Számítások szerint potom ötmilliárd dollárért bárki felhúzhatna egy újat az egyiptomi sivatag közepén.
Korábban
Először is nézzük a számokat: az i.e. 26. században épült Kheopsz fáraó piramisa 146 méter magas, az alap élhossza 232 méter. Összesen 2,3 millió, egyenként háromtonnás kő alkotja, ez összesen 6,9 millió tonna. A feljegyzések tanúsága szerint húsz év alatt épült fel, ami azt jelenti, hogy a köveket ötpercenként kellett a helyükre tenni. Ez csak megfeszített munkatempóval, több ezer ember munkájával lehetett kivitelezhető. Egy új, az építészek és egyiptológusok körében terjedő nézet szerint a piramis alsó harmadát külső rámpa segítségével építették meg, míg az afölötti részt egy belső struktúrával oldották meg.
A belső rámpa-teória megalkotója, Jean-Pierre Houdin francia építész a Dassault Systems nevű céggel egy olyan virtuális modellezésen dolgozik, amelyen a piramis felépítésének folyamatát lehet majd nyomon követni. Szerintük két dolog különbözteti meg az akkori piramisokat a ma csak elméletben létező építési módszerektől: először is, emberek helyett ma valamilyen gép húzná felfelé a köveket, a legutolsó 10-15 méteren pedig mindenképpen egy kis darura lenne szükség.
Számítások szerint ma elegendő lenne 1500-2000 munkás is, akik akár öt év alatt fel tudnának húzni egy hasonló paraméterekkel rendelkező építményt. Megépítése pedig annyiba kerülne – öt milliárd dollárba –, mint a nagy gazdasági válság során megalkotott coloradói Hoover-gát. Csak összehasonlításképpen: a Manhattan kellős közepére megálmodott, 532 méter magas World Trade Center négy milliárd dollárba fog fájni az amerikai adófizetőknek.
Kheopsz-piramis másolat ugyan nincs a láthatáron, azonban az Earth Pyramid Project már gőzerővel folyik. Az arányosan kisebb méretű piramishoz a világ minden tájáról hoznának köveket, de még kérdés, pontosan hova. A különböző kormányok és szervezetek támogatásával megvalósuló projekt időkapszulával fogja kalauzolni az elkövetkező generációkat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.