Keveset tudunk a kutya eredetéről
2012. május 23. 16:11
A kutyák több ezer év óta tartó keresztezése miatt rendkívül nehéz nyomon követni a mai házi kedvencek ősi gyökereit – állítja egy a Durham Egyetemen végzett új tanulmány. A megválaszolatlan kérdések sorába tartozik, hogy vajon honnantól számíthatjuk a kutyák és az emberek gyümölcsöző és csodálatos kapcsolatát.
Korábban
Egy nemzetközi kutatócsoport a modern kutyák genetikai felépítéséből, illetve állati maradványok régészeti leleteiből nyert adatokat elemezte. A tudósok megállapítása szerint a modern fajtáknak elég kevés közük van a több ezer évvel ezelőtt élt őseikhez. Mivel a kutya volt az első háziasított állat, a kutatók szerint eredményeik segítségével jobban megérthetjük a kutyák eredetét és egyben a korai emberi civilizációt.
Habár sok ma élő kutyafajta külalakra úgy néz ki, mint ahogyan az ősi szövegekben vagy az egyiptomi piramisokon ábrázolták őket, a fajták közötti évezredeken át tartó kereszteződés jelentős különbségeket eredményezett, mondják a kutatók. Az akita, az afgán agár és a kínai shar-pei fajták ősi gyökerekkel rendelkeznek, a keresztezések miatt azonban genetikailag még sincsenek közelebb az első háziasított kutyákhoz, mint társaik. A háziasított kutyák genetikai sokféleségéhez egyéb, nem genetikai hatások is hozzájárultak: például az emberi mozgás vagy a világháborúk okozta hatások.
A tudósok eredményeiket az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban tették közzé. A kutatócsapatban a Durham Egyetem mellett számos más intézmény is részt vett, többek között a svéd Upsallai Egyetem.
Összességében a tudósok 35 fajtából származó 1375 kutya és néhány farkas genetikai adatait is összevetették, hiszen a legfrissebb tanulmányok arra utaltak, hogy házőrzőink kizárólag a szürke farkas leszármazottai.
A tanulmány és a kutatás vezetője, dr. Greger Larson, a Durham Egyetem biológusa szerint még mindig nagyon sokat nem tudunk a kutya háziasításának korai történetét illetően, beleértve, hogy hol, mikor és hányszor került rá sor. Larson hozzátette: „ironikus, hogy mennyire szeretjük a kutyáinkat, akik mindenhová elkísértek bennünket, s barátainkká váltak, mégis a történelem elhomályosította eredetüket, s megnehezítette számunkra, hogy megtudjuk, miképpen vált a kutya az ember legjobb barátjává.”
A kutya ősei révén rettentően sok kereszteződésen esett át, ezért még nem tudták visszakövetni az utat az első közös ősre. Több fajta, beleértve a basenjit, a salukit (perzsa agár) és a dingót, eltérő és egyedi genetikai „aláírással” dicsekedhet, ami a korábbi tanulmányok szerint az ősi örökségre való bizonyítékot jelzi. Ugyanakkor a tanulmány szerint az ezekben a kutyákban fellelhető egyedi genetikai jellemző nem volt jelen őseikben. Ezek az állatok azért különbözhetnek társaiktól, mert földrajzilag elszigetelt helyen éltek, és nem voltak részesei a 19. századi viktoriánus Kennel Klub által kezdeményezett kevert sejtvonalak létrehozásának, amelynek eredményeképpen létrejött a legtöbb mai kutyafajta.
A tanulmány szerint a kutya háziasításának 15 ezer éves történetében a kutyák háziállatként való tartása csupán kétezer évvel ezelőtt kezdődhetett, és egészen a közelmúltig a kutyák nagy részét specifikus munkához szoktatták. „A modern fajták megjelenését és viselkedését tekintve bizony meglehetősen furcsa lenne, ha több száz évvel ezelőtt élnének” – mondta el Larson.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai 18:05
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter 16:05
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin 14:20
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap