Ötszáz éves a Sixtusi Madonna
2012. május 23. 13:18 MTI
Nagy időszaki kiállítással ünnepli a Sixtusi Madonna születésének ötszázadik évfordulóját a drezdai állami műgyűjtemények. A Sixtusi Madonna - 500 éves Raffaello kultuszfestménye című, szombaton nyíló kiállítás először mutatja be a világhírű mű teljes történetét a reneszánszkori keletkezésétől jelenkori globális mítosszá válásáig.
Korábban
"A tárlat rávilágít a festmény keletkezésének körülményeire, a megbízóra, az emberiség egyik legismertebb alkotásának sorsára és vándorlására. Emellett a kép művészet- és kultúrtörténeti, irodalmi és szellemtörténeti utóhatását is bemutatja a kiállítás" - mondta el Bernhard Maaz, az Zwingerben lévő régi mesterek gyűjteményének igazgatója.
A mű történetét 140 kiállítási tárgy mutatja be, köztük jelentős múzeumok és archívumok kölcsönadományai, például Raffaello egyéb művei vagy más reneszánsz művészek alkotásai. Raffaellótól látható lesz például a londoni National Gallerytől kölcsönkapott Garvagh Madonna, egy angyaltöredék a Vatikánból, egy rajz a bécsi Albertinából illetve a Hölgy fátyollal (Donna velata) című kép. Az eredetileg a firenzei Pitti-palotában őrzött, Raffaello legszebb nőportréjaként számon tartott festmény és a Sixtusi Madonna először látható együtt.
Az "ünnepelt", a Sixtusi Madonna a kiállítás idejére új helyet kapott. Az eredetileg az első emeleten helyet foglaló mestermű új keretben és újraüvegezve a földszinti Gobelin-teremben fogadja majd a látogatókat központi kiállítási tárgyként három hónapon át - mondta el Andreas Henning szakértő. A Sixtusi Madonna hamarabb tett szert nagy népszerűségre, mint da Vinci Mona Lisája. Míg Raffaello műve már a 19. század közepén mítosszá vált, a Mona Lisa csak 1911-ben vált jelenséggé - fogalmazott a szakértő.
A festménnyel az irodalom, a zene, a képzőművészet és a fotográfia 1800 körül kezdett el foglalkozni, a képet ekkor már másolták és reprodukálták. Ugyanebben az időben kezdtek a kép angyalkái önállóan is híressé válni. A Sixtusi Madonnát Raffaello Santi (1483-1520) 1512-13-ban festette II. Gyula pápa megbízásából a piacenzai Szent Sixtus kolostori templom számára.
A 265 centiméterszer 201 centiméteres festmény isteni jelenést ábrázol. Madonna Jézussal a karján lép elő nyitott függönyök közül, lábainál két mártír, II. Sixtus pápa és Szent Barbara térdel. A képet többek között az alsó keretnél várakozón könyöklő pufók angyalok tették világhírűvé. A figurákat Raffaello utolsóként helyezte a földi világ küszöbére, hogy optikailag egységesítse a művet.
A Sixtusi Madonnát 1754-ben mintegy kétévnyi tárgyalás után II. Frigyes Ágost szász választófejedelem vásárolta meg. Azóta a drezdai festménygyűjtemény része.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap