Kereskedelmi szokások változása okozhatta a maja összeomlást
2012. május 29. 14:05
Egy tanulmány új perspektívát nyújt a közép-amerikai maja központok ezer évvel ezelőtti bukására, amelynek történelmi folyamata már sokszor zavarba hozta a régészeket. Az elmélet szerint nem az éghajlatváltozás, hanem a kereskedelmi útvonalak földrajzi helyzetének megváltozása okozhatta a civilizáció végét.
Korábban
„Kutatásunk arra enged következtetni, hogy a kereskedelmi minták erőteljes változása nagy szerepet játszhatott a maja összeomlásban” – mondta el Gary Feinman, a Field Múzeum antropológiai részlegének kurátora, aki a chicagói Illinois Egyetem munkatársaival együttműködve dolgozta ki az új elméletet.
Az új kutatás kétségbe vonja azt a korábbi elképzelést, hogy az éghajlatváltozás volt az egyetlen vagy legalábbis a legfőbb oka a civilizáció összeomlásának – közölte Feinman, megjegyezve, hogy néhány maja központ, amelyek a pusztulás után még sokáig virágoztak, a maja régió legszárazabb részein feküdtek. Feinman úgy véli, hogy a vezetés és a hadvezetés ellehetetlenülése és egyéb tényezők is hozzájárulhattak az összeomláshoz, azonban a kereskedelmi hálózatok változékonysága lehetett a döntő tényező.
Egy maja számára, akinek nem voltak fémeszközei, igen fontos volt az obszidián (vulkanikus üveg), amit vágásra tudott használni. A maja elit ereje abból származhatott, hogy kezében tartotta az obszidián hozzáférése feletti kontrollt; az obszidián fontos kereskedelmi áru illetve ajándék volt, amelyet a régió többi maja vezetője kapott meg.
A Field Múzeum kutatói megállapították, hogy a belföldi maja központok bukása előtt az obszidiánt a hazai folyami útvonalakon szállították. Idővel azonban a part menti kereskedelmi hálózatok és útvonalak előtérbe kerülésével a belvizek szerepe lecsökkent. A kereskedelemben történő váltás nem csak az obszidiánt érintette. Mark Golitko terepkutató szerint „a fő következtetés az, hogy más fontos kereskedelmi áruk is elhagyták a szárazföld belsejét.”
A kutatók összegyűjtötték a maja területeken lévő obszidiánleleteket, és kémiai elemzések segítségével megállapították lelőhelyeiket. Három fő lelőhelyet azonosítottak: Guetamala, Közép-Mexikó és Honduras. Az adatokat az i.sz. 250-800 közötti időszakból vették. A források és a rajzolt térképek segítségével ki tudták következtetni azt a hálózati struktúrát, amelyen keresztül az obszidiánt szállították.
Az adatok összevetése után készült térképek szerint a klasszikus időszakban (800-1050) a hálózat a belső szárazföldi területeken futott, az alföldi folyók mentén, a mai Guetamala északi részén, a mexikói Chiapas állam területén, a Yucatán-félsziget déli részén és Nyugat-Belizében. Azonban a későbbi időszakok szállítási útvonalai a félsziget part menti területeire korlátozódtak.
A tanulmány azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért változtak meg a korábbi megszokott útvonalak. Feinman szerint elképzelhető, hogy katonai ellenségeskedés tette bizonytalanná a szárazföldi utak helyzetét, de az is lehetséges, hogy a nagyobb kenuk készítésével a tengeri utazás biztonságosabbá és hatékonyabbá vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap