A timbuktui mauzóleumrombolás a bamijáni Buddha-szobrok sorsára emlékeztet
2012. július 3. 09:43 MTI
A Mali északi részén lévő Timbuktu mauzóleumainak az iszlamizmus nevében történő lerombolása az afganisztáni - évezredes - Buddha-szobrok sorsára emlékeztet, amelyeket módszeresen robbantottak fel a tálibok 2001 márciusában a nemzetközi tiltakozást semmibe véve.
Korábban
2001. március elején a tálibok első számú vezetője, Omár molla parancsot adott az Afganisztán középső vidékén, Bamijánban álló óriási Buddha-szobrok megsemmisítésére, mert iszlámellenesnek ítélte meg a másfélezer éves régészeti kincseket.
A 2500 méter magasan okkerszínű homokkő sziklafalba vésett óriási domborművek az 55 méter magas Szorhbot (Vörös szobor) és a 38 méter magas Sah Mama (Királyok anyja) az V. század óta magasodtak a Bamiján-völgy felett.
A tálibok 25 nap alatt törmelékké változtatták az óriási műalkotásokat: először aknával és rakétával, majd dinamittal pusztították el őket. Akkoriban akárcsak most a timbuktui mauzóleumok esetében az UNESCO, az ENSZ és az egész nemzetközi közösség hiába szólította fel a tálibokat számos alkalommal, hogy hagyjanak fel a pusztítással.
Két évvel a Buddha-szobrok elpusztítása után, 2003-ban a helyszínt felvették az UNESCO világörökségi listájára, így sikerült leltárba venni a romokat. Azóta rendszeresen szóba kerül a szobrok rekonstruálásának terve, de az afgán kormány mindeddig nem tudott megállapodni erről nemzetközi partnereivel.
Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem kutatója szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.
Afganisztán egykori tálib kormányzata az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva lerombolandó bálványnak minősített minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett.
A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. "Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik" - mutatott rá korábban Erwin Emmerling. Szakértők szerint nem lehetséges a szobrok teljes restaurálása.
A X. században egy tuareg törzs által alapított Timbuktu a tekintélyes Szankore vallási egyetemnek és más medreszéknek köszönhetőn a XV. és a XVI. században az iszlám szellemi központja volt. Az al-Akíb imám által a XVI. században restauráltatott három nagymecsete a Dzsingarejber, a Szankore és a Szidi Jahja az Aszkia-dinasztia végén a szongáj birodalom fővárosának szellemi aranykoráról tanúskodik olvasható az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete, az UNESCO honlapján.
A három nagymecset szerepel a veszélyeztetett helyszíneket tartalmazó UNESCO-világörökségi listán. A három nagymecset közül a Szidi Jahját hétfőn rombolták le a Din Anszár iszlamista csoport fegyveresei, miután a hétvégén a világörökségi listán szereplő tizenhat mecset közül hetet tettek a földdel egyenlővé.
A Dzsingarejber mecsetet Kankan Musza szultán építtette mekkai zarándoklatából visszatérve 1325-ben. A Szankore mecset szintén a mandinga korszakban épült, míg a Szidi Jahja mecsetet feltehetően az 1400 táján emeltette el-Moktár Hamalla sejk szent életű remete.
A világörökségi listán szereplő mauzóleumok közül a legrégebbi Abul Kászim Attuati sejké, akit 1529-ben temettek el. A síremlékek közül különleges érdeklődésre tarthat számot a mintegy húsz évvel később elhunyt Szidi Mahmudu tudósé, valamint az 1583-ban eltemetett mecsetrestauráló al-Akíb imámé is.
Az Anszár Din fegyveresei az iszlám szalafista ágához tartoznak, és bálványimádásnak tekintik a helyi szúfi iszlám síremlékeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.