Ötven év csecsemők ellopásáért a volt argentin diktátornak
2012. július 6. 13:08 MTI
Ötven évi börtönbüntetésre ítélte egy Buenos Aires-i bíróság csütörtökön Jorge Rafael Videlát, az 1976-tól 83-ig tartó diktatúra első vezetőjét, mert uralma alatt szisztematikusan elloptak több tucatnyi csecsemőt olyan politikai foglyoktól, akiket azután megöltek.
Korábban
A most 86 éves Videlát már kétszer elítélték, mindkét esetben életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Először 1985-ben kínzásért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért vonták felelősségre. Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki.
A legfelsőbb bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet. 2010-ben a "córdobai ügyben" ítélték el. Ebben 31 olyan politikai fogoly meggyilkolása miatt vonták felelősségre, akiket az 1976-os katonai puccs után röviddel kivittek cellájukból, és hivatalos tájékoztatás szerint menekülési kísérlet közben agyonlőttek.
Az ellopott csecsemők története az egyik legfájdalmasabb hagyatéka a diktatúrának, az úgynevezett piszkos háborúnak. A gyerekeket bebörtönzött anyjuktól vették el, és zömmel katonacsaládok illegálisan örökbe fogadták. Ma már több mint száz ember tudja, hogy egyike volt ezeknek a gyerekeknek, de elképzelhető, hogy sokkal többen vannak.
A most befejeződött perben 34 csecsemő ellopásával vádolták meg Videlát és a diktatúra tíz másik vezetőjét, főleg katona- és rendőrtiszteket. A 84 éves Reynaldo Bignonét, akik Videla után, 1982-83-ban vezette a diktatúrát, 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Hét vádlott 15 és 40 év közötti elzárást kapott, kettőt pedig felmentettek. Korábbi perekben már Bignonét is elítélték életfogytig tartó börtönre.
Videla az utolsó szó jogán azt mondta a bíróság előtt: "a gyermeket szülő nők, akiket tisztelek mint anyákat, a (baloldali) terrorgépezet aktivistái voltak. Sok közülük élő pajzsként használta magzatát".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap