A Francia Idegenlégió történetét kutatják
2012. július 12. 16:31
Régészeti emlékek után kutatnak archeológusok Marokkó déli részén. A klíma és a hatalmas erőd elhelyezkedése egy nagyrészt teljesen ép épület feltárását és dokumentálását teszi lehetővé.
Korábban
A francia idegenlégiót Lajos Fülöp francia király rendelete után 1831. március 10-én alapították a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel külföldieket tilos volt a francia hadseregbe besorozni. Végül a légió egy elit katonai alakulattá szerveződött a francia hadseregen belül. A csapatszellemnek köszönhető, hogy a sokféle kulturális közegből érkező férfiakat az idegenlégió egy családdá kovácsolta össze; több mint négyezer magyar szolgált a francia idegenlégióban.
Irodalmi források, naplók, térképek és műholdfelvételek alapján vizsgálják meg az egykori, Észak-Afrikában szétszórtan levő erődöket. A kutatók által eddig kiválasztott legnagyobb ilyen építmény egy dél-marokkói sivatagi erőd, amelyet az idegenlégió 1921-ben épített fel az Oued Guir folyóvölgyének déli részén, egy magas fennsíkon.
Az erőd elhelyezkedésének és a száraz klímának köszönhetően az építmény szinte teljesen ép. A torony és külső falak még állnak, de a belső épületekről is csak a tetők hiányoznak. Az erőd így kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egy olyan építményt vizsgáljanak meg, amely fontos szerepet játszott a modern Marokkó megszületésében és Franciaország gyarmati uralmának történetében.
Marokkó okkupációja nem volt probléma nélküli. Az időjárás, a földrajzi adottságok és a lakosok igen megnehezítették a francia megszállók dolgát. Különösen a terepviszonyok tűntek leküzdhetetlen akadálynak: a magas hegyek sokszor okoztak főfájást a franciáknak, akiknek néhol halálos csapdát jelentett egy-egy veszélyes pont. De az erődök – amelyek között idővel ugyan egyre javult a kommunikáció – sem álltak mindig a helyzet magaslatán: a húszas években a Abd-el-Krim vezette csapatok komoly támadást intéztek a franciák ellen.
A területen jelenleg terepszemle és az épületek állapotának felmérése folyik. Korábban rengeteg olyan tárgy került elő, amely a helyőrség mindennapjaival hozható összefüggésbe (konzervdobozok, zubbonygombok, övcsatok), de bőven akad példa a katonai tevékenységre utaló leletekre, például töltények és gránátmaradványok formájában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap