Bizonyított az egyiptomi Óbirodalom végét jelentő természeti csapás
2012. augusztus 22. 08:42
Pollent és szenet találtak a Nílus deltájának egyes rétegeiben, a maradványok többek között egy 4200 éve, az egyiptomi Óbirodalom végén bekövetkezett hatalmas szárazságról árulkodnak.
Korábban
„Az emberiség régóta küzd a klímaváltozás ellen” – szögezte le Christopher Bernhardt, a U.S. Geological Survey kutatója, a projekt egyik vezetője. „A többi kutatáshoz hasonlóan a mostani geológiailag is alátámasztja, hogy a társadalmak fejlődése néha elválaszthatatlan a klíma változékonyságával – legyen szó egy évtizedről vagy ezer évről” – fűzte hozzá.
„Még az ókori nagy piramisépítők is elbuktak, mivel nem tudtak választ adni a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy a víz volt Egyiptom Achilles-sarka – ahogyan ma is az, a Földnek ugyanis hétmilliárd szomjas embert kell ellátnia” – fejtette ki Marcia McNutt, az USGS igazgatója.
A kutatók a Nílus-deltájából gyűjtöttek hétezer évestől kezdve egészen a modern időkig bezárólag pollen- és szénmintákat, hogy megtudják, milyen fizikai folyamatok mentek végbe az egyiptomi történelem során. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a pollenek mennyire tükrözik a történelmi feljegyzésekben említett és régészeti leletek által tanúsított nagy ókori szárazságok nyomait. A szénmaradványok megvizsgálása azért volt fontos, mivel a száraz periódusokat gyakrak tűzvészek kísérték.
A Geology júliusi számában közölt tanulmányból kiderül, hogy hat- és háromezer évvel ezelőtt négy alkalommal csökkent a vizenyős területek pollenjeinek aránya, míg a széné nőtt. A négy közül kiemelkedik az a száraz periódus, amely 4200 éve tombolt, s amelynek komoly társadalmi következményei voltak. Az éhínség volt az egyik, ami az egyiptomi Óbirodalom sorsát megpecsételte, de a Közel-Kelet többi kultúrájának életére is nagy hatással volt.
A kutatás egy ötezer évvel ezelőtt történt szárazságra is rámutatott, amikor Alsó-és Felső-Egyiptomot egyesítették, Uruk (Irak) pedig összeomlott. A másikra háromezer évvel ezelőtt került sor a Mediterráneum keleti felén; ebben az időben bukott el az ugariti királyság, miközben Babilonban és a mai Szíria területén egyre több és több áldozatot szedtek az éhínségek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap