Így rongálták az első turisták a Stonehenge-t
2012. október 9. 17:13
Elkészült az első teljes háromdimenziós modell a Stonehenge-ről, miután szakemberek digitális lézeres vizsgálat alá vetették a rejtélyes, megalitikus körépítményt.
Korábban
Az első teljes háromdimenziós lézerszkennelés számtalan olyan apró részletre derített fényt, amely szabad szemmel nem látható: így például 4500 éves szerszámnyomokat, fejsze okozta karcolásokat, illetve György- és viktoriánus kori graffitiket. Az English Heritage által végzett projekt eredményeit hamarosan a régóta várt új látogatóközpontban tekinthetik meg az érdeklődők.
A kutatás többek között megerősíti azt a korábbi feltevést, hogy a Stonehenge megépítésének köze volt a nyári és téli napfordulókhoz. A projektnek köszönhetően azt is kiderült, hogy a legnagyobb, több száz munkaóra alatt megformázott köveket feltűnő aprólékossággal helyezték el a kívánt hatás növelése érdekében: a prehistorikus kőkör a nyári napforduló felkelő, illetve a téli napforduló lenyugvó napján volt a leglátványosabb.
Susan Greaneyt, az English Heritage történészét, Stonehenge-szakértőt leginkább a kő megmunkálásának eddig fel nem fedezett nyomai lepték meg. A bronzkortól elkezdve a térség lakói és kereskedői mind otthagyták nyomaikat a köveken – összesen 71 új fejszenyomot számoltak össze a lézeres szkennelés során, amivel 115-re nőtt az ily módon a Stonehenge-n „felejtett” kézjelek száma.
A kutatók összesen 850 gigabájtnyi adatot gyűjtöttek a kövekről – olvasható a British Archaeology legújabb számában közölt beszámolóban. A szakemberek lényegében a Stonehenge minden egyes négyzetcentiméterét megvizsgálták, s kiderült, hogy a ma „kevésbé érdekesnek” tartott kövek eredetileg sokkal impozánsabbak voltak, de természetes úton leomlottak vagy felhasználták őket a kőfejtéskor.
Különösen a leomló kövek voltak veszélyben – derült ki az elemzésből –, főleg azt követően, hogy a Stonehenge igazi turistaszenzációvá lépett elő a 19. században: az arra járók ugyanis rendre vésőkkel estek a páratlan megalitikus építménynek, s egy darabka Stonehenge-dzsel, amolyan szuvenírrel a zsebükben tértek haza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap