1956 a határon túl
2012. október 23. 08:03
Bár nem voltak a szovjetek és a románok között fegyveres összetűzések, a megtorlás ugyanolyan méretű volt Romániában, mint Magyarországon - mondta el Stefano Bottoni a Magyarok Házában megtartott történelmi verseny díjkiosztóján.
Korábban
1956 októbere Romániában
A második világháború utáni Romániában szilárdan állt a kommunizmus, nem volt megosztott a kormánypárt, számottevő belső ellenzékről sem beszélhetünk. Hogy ezt az „idilli” állapotot megőrizzék – értesülve a magyarországi kezdeti mozgolódásokról – már 1956. október 21-én lezárták a határokat, s a postaforgalmat is fokozottabban ellenőrizték – kezdte rendkívüli történelemóráját Stefano Bottoni olasz származású történész.
A Magyar Rádió erős sugárzását – mivel testvéri kommunista országról volt szó – azonban nem zavarták, s egészen Bukarest vonaláig fogható volt, így ez vált a magyar forradalmi események legfőbb hírszállító csatornájává. A rádió hangvételében történt változást viszont rögtön észrevették Romániában, s már október 24-25-én kisebb megmozdulásokat szerveztek Kolozsvárott.
A felkelés Temesváron, a többnemzetiségű egyetemvárosban váltotta ki a legnagyobb hatást. A főiskolások és egyetemisták összeállították követeléseiket, amelyek első pontjai még saját partikuláris igényeikről szóltak (például az egyetemi menza hiányosságainak pótlása), majd sorra megjelentek a Szovjetunió ellen irányuló pontok.
Október 30-31-én tüntetést szerveztek, amelybe a város többi lakosát is igyekeztek bevonni. Azonban a szovjet csapatok hamar körbezárták Temesvárt, s fél nap alatt felszámolták a mozgalmat. Megtorlásként 2000 diákot két héten keresztül tartottak fogva a közeli laktanyában, majd megfélemlítő kampányok és koncepciós perek sorozata következett – számolt be a történész előadásában.
Romániában más lehetőségekkel kellett szembenézniük a felkelések szervezőinek. Magyarországhoz képest lényegesen keményebb diktatúra volt az országban, s a csupán egy-két napig tartó, egy-egy városra korlátozódó megmozdulások során – amelyek során nem dördült el fegyver – közel annyi ember került börtönbe, mint a több ezer halottal járó, s közel 20 ezer sérültet számláló magyar forradalom megtorlása során.
A romániai megtorlások országos mérlege 1956 és 1961 között a következő volt: 13 ezer elítélt, 32 ezer bebörtönzött, 45 végrehajtott halálos ítélet, s több százan voltak, akik a kínzások során vesztették életüket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap