Magyarok rekonstruálják a bergen-belseni haláltábort
2012. október 25. 17:12 MTI
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kutatója által kifejlesztett, hordozható virtuális valóságrendszer mutatja be a Hannover melletti bergen-belseni náci megsemmisítő tábort.
A két éve elkezdett és félidejéhez érkezett Collective Experience of Empathic Data Systems, CEED's (a kollektív tapasztalat empatikus adatrendszere) projekt célja a tudat alatti reakciókat és érzelmeket felismerő virtuális valóság rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó integrált technológiák kifejlesztése - mondta el Takács Barnabás, a BME VIK kutatócsoportjának tagja.
Ennek a rendszernek a hordozható változatát október 28-án, vasárnap a bergen-belseni koncentrációs táborban alkalmazzák, ahol a barakkokat felgyújtották, a hullákat buldózerek tolták tömegsírokba, ezért helyén manapság már csak erdő és pusztaság található. Az emlékhellyé nyilvánítás hatvanadik évfordulójára odaérkező számos látogató és politikus azonban virtuálisan bejárhatja majd a területet, és "beléphetnek" az egykori barakkokba is. A két hete elkezdett munka során - a helyszín érzékeny volta miatt - nagy gondossággal kell eljárnunk - hangsúlyozta Takács Barnabás.
A rendszer egy interaktív folyamat során egyidejűleg méri a felhasználó cselekedeteit és tudat alatti reakciót, majd ennek ismeretében változtatja, mit jelenít meg. A kutatócsoport feladata annak a 3D grafikai technikákon alapuló vizualizációs modulnak és integrált érzékelő rendszernek a kifejlesztése volt, amely mindezt részben lehetővé teszi. Mindez hat oldalról vetített képpel, 8 darab Kinect érzékelőből épített speciális 3D 360 fokos kamerával, egy multikamera-ívvel, interaktív szőnyeggel, vezeték nélküli biofeedback inggel és agyhullámokat közvetítő EEG-vel segíti a kutatók munkáját - magyarázta a kutató.
A gyakorlatban ezek a technológiák más alkalmazási területeken is hasznosulnak, többek között segítséget nyújtanak a különösen nagyméretű tudományos adathalmazok, mint például az agy neurológiai térképei, csillagászati adathalmazok, régészeti leletek többdimenziós ábrázolásában és gyorsabb elemzésében, a fogyasztói preferenciák mérésben és új típusú ember-gép interakciók feltárásában - tette hozzá Takács Barnabás.
A háború végén Bergen-Belsen vált a legismertebb náci haláltáborrá, mivel a felszabadítókkal érkezett forgatócsoport filmje elsőként mutatta be a világnak a lágerek sokkoló képeit. 1944 októberében Auschwitzból több ezer fogolytársával együtt Anne Frankot is ide szállították, aki a felszabadítás előtt néhány héttel tífuszban halt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.