Felmérik a Mediterrán fal állapotát

Az Alicante-i Egyetem kutatói összesen 46, a spanyol polgárháború (1936-1939) idejéből származó építményről gyűjtöttek információkat. A jövő hónapban Valenciában megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián Andrés Martínez Medina fogja ismertetni a kutatás jelenlegi állását.

A mára Spanyolország építészeti és történelmi örökségévé váló, Hitler Atlanti fala után Mediterrán-falnak nevezett kiterjedt védelmi vonal egykoron Cádiztól Geronáig terjedt. A védelmi rendszert évekkel a spanyol polgárháború kirobbanása előtt kezdték építeni a republikánusok, bár az Atlanti-fallal való összehasonlítás több szempontból sem állja meg a helyét; az alicante-i építmények sokkal homogénebbek, geometriájukat tekintve egyszerűbb felépítésűek és jóval kisebbek a masszív német erődrendszernél.

A Clot de Galvany-i bunker

Az építmények nagy része a tengerparton épült meg, de néhányat a lejtős utak mentén húztak fel. Martínez szerint az alicante-i tartomány szerves részévé váló erődrendszer egy része az évtizedek alatt teljesen eltűnt, köszönhetően a turizmus robbanásszerű fejlődésének és a városfejlesztési projekteknek. Martínez összesen 46 épületmaradványról készített felmérést; ezek közül 28 a tengerparton (Tamarit, Santa Pola kikötője, Clot de Galvany, a babeli partszakasz, Serra Grossa, cabo de Huertas, Portichol, Rabasa, Torrellano), 18 pedig a murciai és madridi bekötőútnál található.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve