Az ókori Róma elveszett kikötőjét találták meg
2012. december 10. 17:11 MTI
A régészek már rég feltárták Ostia városát, ám az ókori Róma gabonaellátását biztosító kikötő pontos holléte mindmáig ismeretlen maradt. Ostiát Ancus Martius (Marcius), az ókori Róma negyedik uralkodója alapította. Az új település háromféle célt szolgált - kijáratot nyitott a tengerre, biztosította a só- és gabonaellátást, valamint meggátolta, hogy az ellenség felhajózzon a Tiberisen (Teverén).
Korábban
A korábbi régészeti feltárások kiderítették, hogy a városmag (castrum) a i. e. 4-3. század fordulóján épült, az ásatások során napvilágra kerültek az ókori település fő útvonalai, épületei. A kikötő hollétéről viszont sokáig semmit sem tudtak, noha a reneszánsz kora óta kutatták helyét.
A múlt század fordulóján olasz régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a kikötő a várostól északnyugatra, a császári palota mellett lehetett. Később geofizikai vizsgálatokkal valószínűsítették a kikötő medencéjének helyét, mindazonáltal a tudósok nem tudtak egyezségre jutni a kikötő pontos helyének kérdésében - olvasható a francia Nemzeti Kutatási Tanács (CNRS) honlapján.
Olasz és francia kutatók, Jean-Philippe Goiran, a CNRS munkatársának irányításával a Tiberis torkolatánál végeztek magfúrásokat. A két furat 12 méteres mélységig hatolt, a sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok kimutatták, hogy a tenger Ostia térségében jóval a város alapítása előtt, az i. e. 1. évezred elején "jelent meg".
Az elemzések tanúsága szerint a kikötő Ostiától északnyugatra, a folyótorkolat bal partjánál az i. e. 4-2. század között épült. Ekkor mélysége elérte a 6,5 métert, vagyis a korábbi feltételezésekkel ellentétben tengeri gályákat is tudott fogadni. Az i. e. 2. század és az i. sz. 1. század eleje között az egymás utáni árvizek fokozatosan eliszaposították a kikötőt, amelynek alig 1 méteres mélysége miatt lehetetlenné vált a hajózás, ekkor kezdődött meg Portus kikötőjének építése 3 kilométerre északra Tiberis torkolatától. A gigantikus, 200 hektáros létesítmény vált utóbb Róma kikötőjévé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.