Elvitetnék Rákóczi hamvait?
2013. február 1. 14:24
Elvitetné a dómból II. Rákóczi Ferenc hamvait Alojz Tkáč nyugalmazott kassai érsek. Úgy véli, a sírhelyet látogató magyar turisták egy része megszentségteleníti a katedrálist, ezért az lenne a legjobb, ha a fejedelem földi maradványait Magyarországra vinnék - jelentette a pozsonyi Új Szó.
Korábban
„Az egyház arra szólít fel: Vigyétek Rákócit (sic!) Magyarországra” címmel közölt provokatív cikket a nacionalista Slovenské národné noviny 2012/49-es száma, a következő felcímmel: „Ki kell űzni az elvakult nacionalistákat és irredentistákat a kassai Isten házából”. A magyar fordítást a felvidéki portál, a FENET közölte először.
A cikk tájékoztatása szerint Kassán nem tűrik tovább, hogy a szlovák történelmet a jelenlegi nacionalista magyar politika uralja. Egyetlen – szlovák – intézmény sem lépett fel az ellen, hogy a kassai Szent Erzsébet-székesegyházat különböző magyar zászlókkal árasztották el, ezért e szent helyet magának az egyháznak kellett megvédenie. A Szent Erzsébet ünnepen hangzott el az a felszólítás, hogy „František Rákoci” maradványait vigyék el a kassai székesegyházból Magyarországra.
Nagy megdöbbenést keltett Alojza Tkáč nyugalmazott szlovák érsek kijelentése, mikor az elmúlt év végén bemutatott miséjén elhangzott homíliájában így vélekedett: „Felhívom az egyházi és politikai intézményeket, hogy kezdjenek tárgyalásokat II. Rákóczi Ferenc és hozzátartozói földi maradványainak Magyarországra szállításáról. Mi, hívő szlovákok, készségesen odaadjuk a magyaroknak, fogadják őt tárt karokkal – ezzel megszűnnek a zavart keltő helyzetek, miután jobb barátok és szomszédok leszünk. Ámen”.
A Rákóczi-kripta
A Szent Erzsébet-dómba október 27-én látogatott egy népes magyarországi csoport, hogy II. Rákóczi Ferenc sírjánál elhelyezzék a fejedelmi zászlókat. Mint utóbb kiderült, engedélyt sem az érsekségtől, sem a műemlékvédelmi hivataltól nem kértek, a mintegy 150 ember turistaként váltott jegyet és ment le a kriptába, ahol verseket mondtak, énekeltek – számolt be az Új Szó pénteki száma.
A Slovenské národné noviny cikkírója szerint a székesegyházat olyan célokra használják fel, amelyek a hívők számára elfogadhatatlanok, mondván, a dóm nem az a hely, ahol nacionalista és irredenta hangulatot kell kelteni, mintha a megszentségtelenített hely egy másik országhoz − azaz Magyarországhoz – tartozna.
Az egyház – fogalmazott a szerző – utolsó bástyaként maradt: tudniillik a kassai érsekséget a Szentszék alapította, az érsekség területe megegyezik az államhatárral, területe pedig kétségbevonhatatlanul a szlovák szuverenitás területe. Azonban nem csak a magyar hívőkről van szó, hanem arról, hogy ez ellentétes a római katolikus egyház és a kassai érsekség elveivel. A törekvés a történelmi mitológia kialakítását rejti magában azzal a céllal, hogy feltámasszák a realitástól távol álló nagymagyar mitológiát, ami szembenáll a jószomszédi együttéléssel.
A Népszabadság idézte Jaroslav Fabiant, a kassai érsekség szóvivőjét, aki magánvéleménynek és alaptalannak minősítette Alojz Tkác megnyilvánulását. Bernard Bober jelenlegi érsek mindössze arról tárgyalt a kassai magyar főkonzullal, hogy miként előzhetnék meg a tavalyihoz hasonló, feszültségkeltő megnyilvánulásokat – olvasható a lap online kiadásában.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása (1711) után 1717-ben a Porta meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. Ez azonban meghiúsult, s ezután a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Bujdosókból alakult kíséretével itt élt 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig. Hamvainak hazahozatalát 1904-ben engedélyezték, s 1906 elején megkezdődtek az előkészületek, majd az Országgyűlés 1906. október 24-én hozott törvényt a hazaszállításról. A hamvakat szállító különvonat 1906. október 28-án érkezett Budapestre. A szabadságharc vezetőjének és több bujdosónak a földi maradványait ezután Kassára szállították, ahol október 29-én a Dómban helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap