Strigák és garabonciások, avagy mitől félt a magyar?
2013. április 4. 13:58
A magyar parasztság az újkor óta sajátos népi hiedelemvilágot alkotott, amelyben keveredett az archaikus vallásosság és a mindennapok varázsa. Ükapáink sok egyéb mellett igyekezték elkerülni a boszorkányok szemmel verését, a garabonciások jégeső képében érkező haragját vagy a befejezetlen ügye miatt a földön ragadó szellemekkel való találkozást.
Korábban
Ősi irány
A magyar parasztság hiedelemvilágában benne lappangnak archaikus vallásosságának, világszemléletének alapvető gondolatai. Az a tény, hogy a társadalom nemesi és polgári rétegeitől több fal is elválasztotta a magyarság földművelő családjait, jelentős hatással volt életszemléletük különböző vonásainak kialakulásában. Földhöz kötöttségük és a mezőgazdasági munka természete egyaránt megakadályozta azt, hogy az európai racionalizmus hatásai megérintsék őket.
A paraszti kultúra ilyen formában mindig is önellátó volt, a felmerülő kérdésekre önnönmagának kellett választ találnia. Így hiedelmeiből a polgárosultabb elemektől eltérő világ képe bontakozott ki, amely sok esetben emlékeztetett arra az ősi samanisztikus felfogásra, amelyből története szerint eredt. A parasztság számára az az ősi tény, hogy a természet és az ember a legszorosabb viszonyban vannak, nem üres történeti fecsegés volt, hanem a saját életét látta viszont benne. Hite és hiedelmei alapján a természetfölötti és a földi világ nem vált még el véglegesen egymástól.
A parasztok világában a babona, a hiedelem nemcsak valami mellékes tényezőként jelentkezett, hanem az egész életüket végigkísérte: a gazdasági élet legapróbb részleteitől (termékenységi, vetési varázsok) a születésen és halálon át a házasodási szokásokig, az élet összes aspektusát meghatározta. Természetesen felmerülhet bennünk a kérdés, mindez mégis hogyan férhetett össze keresztény vallásuk alapjaival. Ám ez ükapáinkban sohasem fogalmazódott meg, hiszen Európa-szerte a paraszti vallásosságot egy sajátos kevertség, a kereszténység és a régi hiedelemvilág összefonódása jellemezte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai 18:05
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter 16:05
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin 14:20
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap