10 tény a gyarmatosításról
2013. április 16. 15:39
Korábban
A gyarmatosítás az ókori görögöknél az i. e. 8. században zajlott le, amelynek fő oka a túlzott eladósodás és a túlnépesedés volt. A klasszikus európai kolonizációt azonban a 16-20. századra szoktuk datálni.
Az 1500-as években Spanyolországba 150 ezer tonna aranyat és 7,4 millió tonna ezüstöt szállítottak be az Újvilágból.
Az Inka Birodalmat 1532-ben Pizarro mindössze 150 emberrel foglalta el.
Még az óvatos becslések szerint is összesen közel 12 millió rabszolgát szállítottak Afrikából az Újvilágba.
Brazília volt az egyetlen ország Latin-Amerikában, amely vér nélkül szerezte meg függetlenségét, köszönhetően a Napóleon elől menekülő portugál királyi családnak.
A nyugati világ elől elzárkózó Kína az első ópiumháborúban súlyos vereséget szenvedett a britektől, s 1842-ben kénytelen volt megnyitni öt kikötőjét az európaiak előtt. Ekkor szerezték meg Hongkongot a britek, amelyet csak 1997-ben adtak vissza.
1857-ben a britek szolgálatában álló indiai katonák olyan töltényeket kaptak, amelyeket – a vallásuk által tiltott – disznózsírral kentek be, ezt pedig harc közben szájjal kellett feltépni, így akaratlanul is lenyelték az állati zsírt. Véres lázadás lett belőle.
A Kongói Szabadállam 1885-től II. Lipót belga király magántulajdona volt. Fő exportterméke, a nyersgumi hihetetlen bevételt jelentett az uralkodónak, aki 1908-ban nemzetközi nyomásra a bennszülöttek tömeges megkínzásának hírére átadta a terület kezelését a belga kormánynak.
Miután Japán 1910-re hivatalosan is elfoglalta a Koreai-félszigetet, több ezer koreai nőt köteleztek a japán katonák szexuális kiszolgálására.
A Brit Birodalom 1922-ben a Föld népességének és szárazföldjének negyedét tette ki. A szigetország uralma 34 millió km2-re és 458 millió alattvalóra terjedt ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.