Felfedezték Jeruzsálem ősi kőbányáját

Az időszámításunk szerinti első századból való – tehát a Második Templom (i. e. 538 – i. sz. 70) idejére keltezhető – bánya több tonna követ biztosított a város ősi épületeinek megépítéséhez. A régészek csákányokat és különböző ékeket is feltártak a mai Ramat Shlomo negyedben, Kelet-Jeruzsálem északi részén.

„A kőfejtés eredményét a különböző ősi oszlopok, lépcsők és épületek mutatják” – nyilatkozta Irina Zilberbod, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásokat felügyelő igazgatója. „A kőbányában többféle megmunkálású kőtömböt találtunk, köztük olyanokat, amelyek már készen álltak a szállításra, majd a későbbi felhasználásra, illetve egészen kezdetleges állapotban lévőket is” – tette hozzá.

A kétezer éves kőbányászati eszközök

Néhány kő hossza elérte a két métert, tömegük pedig több tíz tonnára rúgott - tudta meg a LiveScience tudományos hírportál. A kutatócsapat összességében egy közel ezer négyzetméteres területet vizsgált át, véleményük szerint a korszakban ekkora területen működhetett a kőfejtő. A helyszín azonosíthatóan összekapcsolódott több, korábban feltárt bányához, így a tudósok a Második Templom-kori Jeruzsálemet gyakran a kőbányák városának is nevezik.

Egy 2007-es ásatás során, amely a Ramat Shlomo negyedbeli általános iskola építésének megkezdése előtt zajlott, a hatóság régészei egy szintén az említett korszakból származó kőfejtőt tártak fel. A bányából származó köveket, amelyek közül néhány a 8 métert is elérte, a régészek kutatásai szerint Heródes király saját templomának és több monumentális épületnek a felhúzására használta fel.

Az ok, amiért Jeruzsálem a sziklák és kőfejtők városává válhatott, az a kutatók szerint a könnyen kitermelhető, viszonylag könnyen megmunkálható, s a vágása után hamar „megkeményedő” mészkő volt. Továbbá a terület elhelyezkedése sem volt utolsó szempont, hiszen a Jeruzsálem városi magja fölé emelkedő helyszín kiváló szállítási lehetőségeket biztosított, hiszen „csupán” a domboldalról kellett lecsúsztatni a több tonnás építési anyagokat. A kutatók ráadásul egy kőbánya melletti útszakaszt is feltártak, ami további érvként szolgálhat a felvázoltakhoz.

A szakemberek abban azonban még bizonytalanok, hogy vajon hogyan mozgatták kétezer évvel ezelőtt a hatalmas kőtömböket. Azt gyanítják, hogy ez ökrök és fából készült hengerek segítségével történt, ám néhány forrás szerint óriási, fából készült emelő berendezéseket alkalmazhattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait