Miért hagyták abba az egyiptomiak a piramisok építését?

Peter James brit történész-mérnök kapta azt a feladatot, hogy a Kairótól 40 kilométerre délre található Sznofru piramisa (tört falú piramis) szerkezetének megmaradt burkolatát biztosítsa, azaz a további omlásokat megakadályozza. Kutatásai során arra a rejtélyre is fényt próbált deríteni, hogy miért omladozik a piramis, s hogy burkolata – a többi piramishoz képest, amelyek szinte teljes egészében elvesztették ezt a réteget – miért maradt ilyen ép.

A közel 4700 éves építmény alapja teljesen stabilnak tűnik. A legszélesebb körben elfogadott elmélet – amely szerint helyi tolvajok bonthatták el az ókori piramis burkolatának java részét – általában nem arat osztatlan sikert a tudós berkekben. Ez ugyan megmagyarázhatja, hogy az alsóbb részeken hova tűnhetett a burkolat egy része, ám a felsőbb szinteken lévő hiányosságok rejtélyére nem nyújt magyarázatot, hiszen a mai napig sem találtak az esetleges állványok bemélyedéseire, különböző bontásokra, vágásokra vagy bármilyen emelőszerkezetre utaló nyomokat.

„A mostani állapotok nem a helyi tolvajlás eredményeire engednek következtetni. Inkább valami hatalmas óriás okozhatta mindezt, aki kezével egy nagyot legyintett a piramisra” – írta James a Structure című mérnöki lapban. A kutató egy új elmélettel állt elő a probléma megoldására. Véleménye szerint a hőmérsékletingadozások hatására a mészkő kitágul, majd összehúzódik, ám ez a többi, jobban felépített piramissal szemben a tört falú piramis esetében sokszor a burkolóelemek javára vált.

Egy átlagos egyiptomi nappal során a hőmérséklet 40 °C fölé is emelkedhet, míg éjjel 3 °C alá is eshet a hőmérő higanyszála, továbbá a romboló folyamatokat a szél munkája is felerősíti. A 37 °C fokos napi hőmérsékletingadozás hatása a fotón is jól érzékelhető, hiszen a tört falú piramis (egy másik, újabb nevén: kettős lejtésű piramis) élei szinte már teljesen leváltak. Jól látható, hogy a kötőanyag nélküli kövek miként esnek ki a helyükről, le a földre.

A kutató úgy becsüli, 100 méteren mindössze 2,5 centiméteres mozgásról beszélhetünk. Ahogy a kövek mozognak, por és homokszemek ékelődnek a tömbök közé, amelyek egyre jobban kitöltik a közöket, amelyek éjszaka lecsökkennek, hogy nappal újabb minimális „lökést” adjanak az építőanyagnak a mélység felé. „Szorozzuk fel ezt a végtelen mozgást az eltelt napok számával és már nem is csodálkozunk azon, miért tűnik el lassan a több évezredes építmény” – írta cikkében James. „Természetesen nem állnak kőkupacok a piramis lábainál, ugyanis valószínűleg a helyiek elhordhatták, s felhasználták házaik építéséhez a törmelékeket” – tette hozzá.

A tört falú piramis az egyik legjobban megőrződött piramis, ezért is lehet a legnagyszerűbb iskolapéldája az évezredes építmények omladozásának és a természet erői által okozott pusztításnak. James elmélete szerint az ok, amiért a tört falú piramis megtartotta burkolatának bizonyos részét, míg a vörös piramisnál vagy a gízai nagy piramisnál gyakorlatilag híre-hamva sem maradt a burkolatnak, az az, hogy ezt egy rosszabb konstrukció szerint kezdték el építeni.

Az évezredek folyamán az egyiptomiak egyre képzettebbek lettek a gigantikus méretű építmények felhúzásának gyakorlatában, s technikájuk folyamatosan fejlődött, a kövek közti üregek eltűntek, így a burkolati szerkezetek egyre kevéssé tudták elnyelni a mészkő „apályát és dagályát”. A szakember szerint az egyre tökéletesebb piramisoknál az esetleges külső repedések egyre nagyobb károkat okoztak, s ez lehetett az egyik fő oka, hogy a fáraók túlvilági lakhelye átkerült a Királyok völgyébe. „A piramisok tökéletessége egyben a tökéletlenségükké is vált” – foglalta össze tömören a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait