Bahreinben volt az egyik legősibb kereskedelmi civilizáció
2013. május 23. 17:22
Egy bahreini régészeti lelőhely ásatási munkálatai során fedezték fel a világ egyik legrégebbi kereskedelmi civilizációjának nyomait, amelyről fejlettsége ellenére viszonylag keveset tudunk. A Dilmun-civilizáció az i. e. 3. évezredben az egyik legfontosabb ókori kultúra volt a térségben és összekötő kapocsként szolgált Mezopotámia és az Indus-völgy között.
Korábban
Az összekötő kapocs
A Bahrein szigetének északnyugati részén található Saar városa rejtette mindezidáig a rejtélyes Dilmun-civilizáció maradványait, jelentették be a Perzsa-öbölbeli ország fővárosában, Manamában rendezett konferencián, amelyet az UNESCO szervezett. A közel-keleti ország egyébként az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének regionális központja, a turisztikai vonzerejét pedig főként az ókori régészeti helyszínek adják, ezért a történelmi romok és emlékek karbantartására egyre nagyobb hangsúlyt fektet a politikai vezetés.
Szalman al-Mahari bahreini régész szerint Saar települése (a nevét a hozzá legközelebb álló mai faluról kapta) két részre oszlik: egy lakóövezetre és az innen kis távolságra lévő temetkezési helyszínre, ahová a lakosság temethette halottait. „A leletek rengeteg információt adtak a lakosok mindennapjairól” – magyarázta. „Lehetővé vált számunkra, hogy a helyben feltárt tárgyakat összehasonlítsuk a sziget más pontjain kiásott emlékekkel. Úgy vélem, a város és a temető egyértelműen a Dilmun-korszak korai részére tehető” – tette hozzá.
Az i. e. 3. évezredbeli Dilmun az egyik legfontosabb ókori civilizáció volt a térségben, összekötő kapocsként szolgált Mezopotámia – a világ legrégebbi civilizációinak otthona – és az Indus-völgy között. A kutatók szerint a bahreini civilizációnak kapcsolata lehetett az ománi Elámmal, a szíriai Albával, valamint a kis-ázsiai hattikkal is.
„Négyezer éven át a föld alatt pihentek a leletek, ami védelmet biztosított számukra, a feltárást követően azonban ki vannak téve az elemek káros hatásainak. Jelenleg nem tervezzük, hogy további ásatásokat folytatnánk a helyszínen. Először is meg akarjuk védeni a területet, s részletesen megvizsgálni, majd a látogatók számára elérhetővé tenni a kiásott leleteket” – mondta el al-Mahari.
A több száz négyzetméteren elterülő saari régészeti helyszín a Dilmun-korszak egyik legfontosabb emléke. Korábban a régészek a szigetország északi felén Qal'at al Bahrain erődjében hét, különböző fejlettségi szinten lévő települést is feltártak már. Az egyik egy görög város volt, amely az i. e. 3. század végén volt lakott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.